NAGY MIKLÓS (1893-1975)

Bihar megyében született Mezősason, 1893. december 13-án. Értelmiségi családból származik. Apai ágon dédapja, nagyapja falusi tanítók voltak, édesapja községi jegyző. Anyai ágon nagyapja mérnök, dédapja jónevű ügyvéd.
A mezősasi népiskolában végezte el a négy elemit.
Nagy Miklós 1903-ban szalontai gimnazista lett. . Nyolc nagyon kedves és szép esztendőt élt át Szalontán, jeles érettségivel és felejthetetlen élményekkel búcsúzott a várostól.
                      
1911 őszén beiratkozott Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Az egyetemi előadók közül Eötvös Lórándra emlékezett szívesen. Egyetemi harmadéves korát Münchenben töltötte, a negyediket Lausann-ban.
Egyetemi tanulmányait félbeszakította az első világháború. 36 hónapig az első vonalban harcolt, Doberdónál, Volhyniában, végül Piave mellett került olasz fogságba. 1919-ben szabadult a fogságból.
Pesten folytatta egyetemi tanulmányait, és még a tanulmányai befejezése előtt már Mezőtúron kapott  tanári állást.
Itt ismerkedett meg feleségével Lányi Pálmával, akivel 1923-ban kötött házasságot.
 
A véletlen folytán ismerkedett meg a pályázati hirdetménnyel, hogy Szeghalmon a megnyitásra kerülő új gimnáziumba igazgatót keresnek, melyet megpályázott,  el is nyert.
1926-ban érkezett a feleségével Szeghalomba. A Szeghalmon eltöltött 20 esztendő volt Nagy Miklós életének legtermékenyebb, leggazdagabb és legérdekesebb szakasza. Két évtizedig igazgatja a szeghalmi református Péter András Gimnáziumot, melynek tulajdonképpen második alapítója.: az épületek felépítője, a gimnázium és mezőgazdasági középiskola kifejlesztője.
Az általa összeválogatott tehetséges és kiváló képzettségű, fiatalos dinamizmussal dolgozó tantestület élén a gimnáziumot szinte mintaiskolává, Szeghalmot pedig a Sárrét kulturális központjává szervezi.
Kiadatja Sinka István és Hegyesi János első verseskötetét.
 
A második világháború után Tildy Zoltán hívja államtitkárnak a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba, amit el is fogad. E poszton végzett munkájában is sokat tett a Sárrétért, kulcsszerepe volt abban, hogy Békés-Tarhoson létrejött Magyarország első állami ének-zenei általános iskolája.
A fordulat után, 1948. VI. 13.) nem tarthatta meg állását, ezek után nehéz anyagi körülmények között élt, csak a hatvanas években kaphatta vissza tanári és államtitkári nyugdíját.
 
Tudományos és közéleti érdeklődését élete végéig  megőrizte. Mindig különös szeretettel fordult figyelme a szeghalmi gimnázium s annak régi és új diákjai felé.
Tudós tanítványával Fényes Imrével együtt könyvet adott ki „Mikrofizika” címen (1959), beszédet mondott a róla elnevezett, a Péter András-öregdiákok által alapított középiskolai tanulmányi ösztöndíj első kiosztásakor (1969) majd örökszép szavakkal vett búcsút az öregdiákoktól a Kárpátiában, akik ünnepélyesen köszöntötték 80. születésnapján (1973).
 
Meghalt Budapesten, 1975. május 13-án, temették Szeghalmon , május 24-én, Péter András halaspusztai mauzóleumába.

A polgári demokrata Nagy Miklós maradandót alkotott iskolaszervezői, pedagógiai és társadalompolitikai tevékenységéve

Következő események

Nincsenek események

Felíratkozás hírlevélre

Nagy Miklós Városi Könyvtár nyitva tartása

Hétfő
09:00 - 17:00
Kedd
09:00 - 17:00
Szerda
09:00 - 17:00
Csütörtök
09:00 - 17:00
Péntek
09:00 - 17:00
Szombat
08:00 - 12:00
Vasárnap
ZÁRVA

Ki olvas minket

Oldalainkat 128 vendég és 0 tag böngészi

Keresés

Nyelvek

Hungarian English German Romanian

Petőfi utcai múzeum nyitva tartása

Hétfő
13:00 - 17:00
Kedd
13:00 - 17:00
Szerda
13:00 - 17:00
Csütörtök
13:00 - 17:00
Péntek
13:00 - 17:00
Szombat
08:30 - 12:00
Vasárnap
ZÁRVA

Tildy utcai múzeum nyitva tartása

Hétfő
08:00 - 16:00
Kedd
08:00 - 16:00
Szerda
08:00 - 16:00
Csütörtök
08:00 - 16:00
Péntek
08:00 - 16:00
Szombat
08:00 - 12:00
Vasárnap
ZÁRVA

Ajánlott oldalak

Scroll to top