NAGY MIKLÓS (1893-1975)
Bihar megyében született Mezősason, 1893. december 13-án. Értelmiségi családból származik. Apai ágon dédapja, nagyapja falusi tanítók voltak, édesapja községi jegyző. Anyai ágon nagyapja mérnök, dédapja jónevű ügyvéd.
A mezősasi népiskolában végezte el a négy elemit.
Nagy Miklós 1903-ban szalontai gimnazista lett. . Nyolc nagyon kedves és szép esztendőt élt át Szalontán, jeles érettségivel és felejthetetlen élményekkel búcsúzott a várostól.

1911 őszén beiratkozott Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Az egyetemi előadók közül Eötvös Lórándra emlékezett szívesen. Egyetemi harmadéves korát Münchenben töltötte, a negyediket Lausann-ban.
Egyetemi tanulmányait félbeszakította az első világháború. 36 hónapig az első vonalban harcolt, Doberdónál, Volhyniában, végül Piave mellett került olasz fogságba. 1919-ben szabadult a fogságból.
Pesten folytatta egyetemi tanulmányait, és még a tanulmányai befejezése előtt már Mezőtúron kapott tanári állást.
Itt ismerkedett meg feleségével Lányi Pálmával, akivel 1923-ban kötött házasságot.

A véletlen folytán ismerkedett meg a pályázati hirdetménnyel, hogy Szeghalmon a megnyitásra kerülő új gimnáziumba igazgatót keresnek, melyet megpályázott, el is nyert.
1926-ban érkezett a feleségével Szeghalomba. A Szeghalmon eltöltött 20 esztendő volt Nagy Miklós életének legtermékenyebb, leggazdagabb és legérdekesebb szakasza. Két évtizedig igazgatja a szeghalmi református Péter András Gimnáziumot, melynek tulajdonképpen második alapítója.: az épületek felépítője, a gimnázium és mezőgazdasági középiskola kifejlesztője.
Az általa összeválogatott tehetséges és kiváló képzettségű, fiatalos dinamizmussal dolgozó tantestület élén a gimnáziumot szinte mintaiskolává, Szeghalmot pedig a Sárrét kulturális központjává szervezi.
Kiadatja Sinka István és Hegyesi János első verseskötetét.

A második világháború után Tildy Zoltán hívja államtitkárnak a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba, amit el is fogad. E poszton végzett munkájában is sokat tett a Sárrétért, kulcsszerepe volt abban, hogy Békés-Tarhoson létrejött Magyarország első állami ének-zenei általános iskolája.
A fordulat után, 1948. VI. 13.) nem tarthatta meg állását, ezek után nehéz anyagi körülmények között élt, csak a hatvanas években kaphatta vissza tanári és államtitkári nyugdíját.

Tudományos és közéleti érdeklődését élete végéig megőrizte. Mindig különös szeretettel fordult figyelme a szeghalmi gimnázium s annak régi és új diákjai felé.
Tudós tanítványával Fényes Imrével együtt könyvet adott ki „Mikrofizika” címen (1959), beszédet mondott a róla elnevezett, a Péter András-öregdiákok által alapított középiskolai tanulmányi ösztöndíj első kiosztásakor (1969) majd örökszép szavakkal vett búcsút az öregdiákoktól a Kárpátiában, akik ünnepélyesen köszöntötték 80. születésnapján (1973).

Meghalt Budapesten, 1975. május 13-án, temették Szeghalmon , május 24-én, Péter András halaspusztai mauzóleumába.

A polgári demokrata Nagy Miklós maradandót alkotott iskolaszervezői, pedagógiai és társadalompolitikai tevékenységéve

Kategória: Könyvtárról

Skip to content