Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa

Barcelona, ötvenes évek. Daniel Sempere, aki az Elfeledett Könyvek Temetőjében örökbe fogadta A szél árnyéka elárvult példányát, már felnőtt férfi, családapa. Az édesanyja emlékképét elhomályosító sötét titok azonban változatlanul nyomasztja. Hiába kerek az élete, rémálmai vannak.
Az Elfeledett Könyvek Temetője című regényciklus első része, A szél árnyéka 2001-ben jelent meg spanyolul. A sorozat hamar a kortárs irodalom élvonalába került, öt világrészen hódít. További darabjai az Angyali játszma, A mennyország fogságában és a Lelkek labirintusa.
A Lelkek labirintusa az előzményekhez hasonlóan önmagában is megáll, hiszen “egy történetnek nincs se eleje, se vége, csakis bejáratai”. Az elbeszélő mesterien vezet végig bennünket az összes szereplő valamennyi megpróbáltatásán – nemcsak ebben a történetben, hanem az 1900-tól 1992-ig szőtt bonyodalmas história egészében is. Egyetlen fontos szálat sem hagy elvarratlanul. Ezúttal Daniel anyjának fájdalmas titkára is fény derül. A politika nagybani és kicsinyes játszmái, a dráma, a szerelem és a szakadatlan ármánykodás közt pedig a kellő pillanatban megcsillan a komikum: színre lép Fermín Romero de Torres. “Kópé ex machina.”
Carlos Ruiz Zafón Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író. 2014-ben a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), és a Z-t A szél árnyéká-nak ítélte. Carlos Ruiz Zafón így Charles Dickens, Jane Austen, Marcel Proust és James Joyce társaságába került.
Az Elfeledett Könyvek Temetője mára egyetemes szimbólummá lett: az olvasás védőbástyája, az emlékezés záloga, menedék mindazok számára, akik hisznek a könyv által nyújtott teljességben.

Elrabolt életek: Lisa Wingate

Memphis, 1939
A tizenkét éves Rill Foss és négy kisebb testvére szegénységben, de nagy szeretetben él szüleivel a Mississippi egyik lakóhajóján. A szülők távollétében Rill vigyáz a kistestvéreire, ám egyszer csak idegenek jelennek meg, hogy a gyerekeket a tennessee-i árvaházba vigyék. Bár hitegetik őket, hogy rövidesen hazatérhetnek, a kislány hamar rájön, hogy ez hazugság. Más sorsot szánnak nekik…
Dél-Karolina, napjainkban
Avery Stafford gazdag és kiváltságos családban született, s mindent megkapott az élettől. Szövetségi ügyészként dolgozik, a karrierje szépen ível felfelé, ám súlyosan beteg édesapja miatt egy időre haza kell térnie a szülői házba. Egy véletlen találkozás azonban kényes kérdéseket vet fel benne, és Averynek nem marad más választása, mint hogy elinduljon a múltba vezető hosszú, fájdalmas úton, és feltárja családjának eltitkolt történetét.
Lisa Wingate valós eseményeken alapuló, megindító regénye nem sokkal a megjelenése után felkerült a The New York Times és a USA Today sikerlistájára. A The Huffington Post a 2017-es év egyik legjobb regényének kiáltotta ki, a Goodreads olvasói pedig a 2017-es év legjobb történelmi regényének választották.

Szívverés: Jodi Picoult

Mit kell egy nőnek magától értetődően feláldoznia gyermekeiért, családjáért? Mi az, amit még szülőként sem adhat fel? Megilleti a nőt az emberi méltóság joga akkor is, ha a méltóság fenntartásának a hűtlenség az ára? Mi tehet egy anya, ha csak két rossz lehetőség közül választhat?
Paige O’Toole-nak csak homályos emlékei vannak az édesanyjáról, aki akkor hagyta el őt, amikor Paige ötéves volt. Most, amikor művészi álmaiért és orvos szerelméért Chicagóba költözik, elhagyja apját, ám házasságkötése után anyjáról még halványan élő emlékei kétséget ébresztenek benne, hogy ő maga alkalmas lesz-e az anyaságra. Rájön, hogy ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel vállalhasson gyermeket, előbb fel kell kutatnia az édesanyját, és meg kell értenie, miért hagyta el őt.
A The New York Times könyves sikerlistáját másfél évtizede uraló Jodi Picoult legemblematikusabb írói eszköze a morális pánik ábrázolása. Szereplőit olyan krízishelyzetekben ismerjük meg, amelyekben nemcsak az ő sorstragédiájuk, de egy-egy általánosabb, társadalmi szintű konfliktus is értelmezhetővé, átélhetővé válik. A nők alávetettsége, az anyák kiszolgáltatottsága a modern társadalmak egyik feloldatlan feszültségforrása. A Szívverés tanulságos mai mese a szeretetről és a szabadságvágyról.

Alice Munro: Juliet – Három történet

Alice Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből az bontakozik ki, hogy néhány találkozás – flörtölés egy idősebb férfival a vonaton; később fiatal anyaként látogatás a szülői házba; még később a kapcsolatkeresés elidegenedett felnőtt lányával – hogyan alakítja Juliet, a klasszika-filológia-tanár sorsát. Mint minden Munro-karakter, Juliet is melegséget, méltóságot és reményt sugároz, még az árulás és a veszteség legfájdalmasabb pillanataiban is. Alice Munro elbeszélésében Juliet utazása éppoly különleges, meglepő és rendkívüli, mint az élet maga.

Al Ghaoui Hesna: Félj bátran

Maga a valóságban ilyen pici? És mégsem fél ezekben a veszélyes országokban? Az elmúlt tizenöt évben számtalanszor szegezték nekem ezt a kérdést, amikor egy-egy rázósabb tudósítás után hazaérkeztem. A termetem soha nem okozott önértékelési problémát, az viszont nem fért a fejembe, miért gondolja bárki, hogy a háborús terepeken nem szoktam félni. Természetesen félek. De amikor ezt elmondtam a gyanútlan kérdezőknek, csalódottságot láttam az arcukon. Mintha elloptam volna tőlük egy illúziót. És ez a jelenség elkezdett érdekelni. Miért vágynak az emberek a félelem nélküli élet titkos receptjére? Miért fél mindenki a félelemtől? És vajon én már szembenéztem minden démonommal? Vizsgálni kezdtem a félelmeimet, tudósítóként, anyaként, félig arab nőként, magyar állampolgárként, és rájöttem, hogy a félelem üzemanyagként működik bennünk, ami kihozhatja a legjobb és a legrosszabb oldalunkat is. Hogy mitől függ, éppen melyiket? Erre kerestem a választ, amikor elindultam a félelem feltérképezésének útján, és neves kutatókat, világhírű szociálpszichológusokat kérdeztem arról, hogyan képes a félelem átalakítani a testünket, a szokásainkat és a viselkedésünket.
Al Ghaoui Hesna 1978-ban született szír édesapától és magyar édesanyától. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett. A Magyar Televízió munkatársaként több mint húsz országból, köztük számos háborús övezetből tudósított. Riport- és dokumentumfilmjeit több rangos elismeréssel, köztük Prima Primissima díjjal jutalmazták.

Moldova György: Előttünk az özönvíz

…Az eredeti szurok alapra NOÉ, Hektor miniszterelnök által kiadott jelszavakat festett: 
“Ha belépsz hozzánk, tudomásul kell venned a bárka törvényeit” 
“Mindenki annyit ér, amennyije van” 
Ma, sokkal jobban élünk, mint tavaly.- 
A szöveget az enyhén borközi állapotban lévő NOÉ, egy f betűvel egészítette ki. 
Ma sokkal jobban félünk, mint tavaly.

Szekeres Judit: Zuhanás a fellegekbe

,,Felemelően gyönyörű történet” – Nikii blog 
Te mit tennél kockára a sikerért és mit a szerelemért? 
Jenna Sutton, friss diplomás közgazdász, éppen első munkahelyét tölti be New Yorkban, szabadidejében pedig egy regényen dolgozik. John Mark, a cég Madridban élő konzultánsa első látásra beleszeret. A lány eleinte tartózkodik Johntól, de néhány hónap elteltével elveszti a kontrollt, és viszonozza a férfi közeledését. John teljesen más ember, mint amilyennek őt Jenna hitte. A kimért, hűvös kolléga valójában egy szenvedélyes férfi, aki bevezeti Jennáta fényűzés világába, ahol a lány befolyásos emberekkel ismerkedik meg. Az új kapcsolatok révén kiadják a könyvét, ami hatalmas sikert arat. 
A lányból népszerű híresség lesz, Johnra egyre kevesebb ideje jut, kapcsolatuk zátonyra fut. A férfi igazságtalannak érzi a helyzetet, és bosszút áll Jennán. Botrányos videófelvételt ad el egy magazinnak, ami hatalmas port kavar. De valóban minden az, aminek látszik? 
Szekeres Judit a nagy sikerű Meztelen igazság és A múlt árnyékában című regényei után egy újabb, finom erotikával fűszerezett izgalmas történeten keresztül mutatja meg, hol a határ becsület és fondorlat között.

Simon Scarrow: A Caesarok napja – Egy vakmerő római kalandjai a hadseregben

RÓMA, KR. U. 54 
Claudius halott. Nero császár került hatalomra, ám féltestvére, Britannicus is igényt tart a trónra. Rómában hatalmas a zűrzavar. 
Cato praefectus csak a katonák egyszerű életére vágyik, azonban mindkét rivális oldal felfigyel rá, és mindent megtesznek, hogy maguk mellé állítsák. Catónak be kell szállnia a fondorlatos játszmába, segítségül híva az egyetlen embert, akiben megbízik: hűséges barátját, Macro centuriót. 
Ahogy az összeesküvés egyre növekszik, a hatalmasságok sakkfigurákként mozgatják a legionariusokat és a praetorianus gárdistákat. Vajon meg lehet még akadályozni a polgárháborút? A Birodalom jövője Cato kezében van…

Szabó Magda: Üzenet odaátra – Kiadatlan novellák és kisprózai írások

Szabó Magda könyvei itthon is, a nagyvilágban is számtalan kiadásban jutottak el az olvasókhoz. Ám életműve még mindig tartogat meglepetéseket. Olyan írásokat, amelyek csak gépiratban maradtak fenn, vagy mind ez idáig újságok, folyóiratok régi számaiban rejtőzködtek. Ezúttal könyv alakban még soha meg nem jelent novelláiból, kisprózai írásaiból készült egy színes válogatás. 
Az Üzenet odaátra novelláinak a hősei részben kamaszok, akik most keresik helyüket a világban, birkóznak érzéseikkel, gondolataikkal. Más novelláknak Szabó Magda maga a főszereplője, aki „két tündér gyereke”, „harminckét kiló fantázia”, és olthatatlan kíváncsisággal csodálkozik rá környezetére. Hol szinte hivatalos tárgyilagossággal, hol kitárulkozó őszinteséggel megírt önéletrajzaiban családjáról, önmagáról, életéről, hivatásáról vall, alkotói titkaiba is bepillantást engedve. „Voltam én minden” – írja egy helyütt, az olvasó most megtudhatja, mit is takar ez a „minden”. 
Szeretteitől, akik közül többen alkotótársai is voltak, torokszorítóan fájdalmas és mégis felemelően szép írásokban búcsúzik. Elköszön édesanyjától, akinek ugyan egyetlen könyve sem jelent meg, ám meséivel elvarázsolta lánya gyermekkorát, és soha el nem fogyó útravalót adott hátralévő életére. Megindító szavakkal búcsúzik barátjától, Janikovszky Évától, aki a legnehezebb időkben állt ki mellette. 
Útirajzaiban az olvasó Szabó Magdával együtt barangolhat Magyarországon és a nagyvilágban, Párizstól Amszterdamon át egészen New Yorkig. Idegen tájakat, különböző embereket megismerve erősödik benne meginghatatlan bizonyossággá, hogy ő idetartozik, „csak erre az egyetlen pontjára a világnak, hogy magyar vagyok, hogy sose szeretnék, szerettem volna más lenni.” 
Szabó Magda most első ízben megjelenő prózakötete üzenet az újdonságra vágyó, kíváncsi olvasónak: mindig van mit felfedezni a világban és egy író életművében! 

Deliága Éva, Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az akaratossággal? – Pszichológiai útmutató + dacszelídítő mesék

A pszichológus-pedagógus szerzőpáros könyve kettő az egyben: szülőknek szóló, gyakorlatias szemléletű pszichológiai útmutató és óvodás-kisiskolás gyerekeknek szánt kreatív segítő mesegyűjtemény. 
Deliága Éva évtizedes pszichológusi praxisa tapasztalatai alapján állította össze azt a módszercsokrot, amelyet már több száz család tesztelt és igazolt vissza. A dackorszakon is túlnyúló, óvodás- és kisiskoláskorban megnyilvánuló akaratosság szelíd feloldására szolgáló eszköztár kialakításánál figyelembe vette, hogy az eltérő személyiségű szülőknél és gyermekeiknél szituációtól függően más-más megoldás működhet. 
Lovász Hajnalka finom humorral átszőtt, kalandos meséin keresztül pedig szimbolikus módon válik átadhatóvá az akaratosság, az ellenszegülés, a konfrontatív egymásnak feszülés békés feloldásának több módja. Lehetséges mintát kapunk néhány jellegzetes probléma kezelésére, amellyel sok szülő szembesül a mindennapok során. A pedagógus szerző nagy beleérzéssel és gyöngédséggel segíti a helyzetek empatikus megoldásában az olvasó felnőttet – és a mesék kis hallgatóját.

Dobozy Imre Hirtling István: A tizedes meg a többiek – Hangoskönyv

Már világos, hogy a németek elvesztették a háborút, a front Magyarország közepén hullámzik. Ki-ki vérmérséklete szerint reagál az eseményekre. Az összeverődött kis csoport – a tartalékos tiszt, a paraszt-baka, a hátrahagyott főkomornyik, a kommunista munkaszolgálatos és a sebesült orosz kiskatona – egy emberként áll a minden hájjal megkent tizedes mögé, aki 2 év frontszolgálat alatt elsajátította a túlélés művészetét. Az abszurd helyzetek és a nagyszerűen ábrázolt figurák kacagásra ingerelnek, és időnként elfelejtjük, hogy akkor és ott mindnyájuknak az élete forgott kockán. Hirtling István ragyogóan eleveníti meg a szereplőket és a humoros jeleneteket.

Chiara: Pillangólány

Virágnak különös titka van, ami elszigeteli mindenkitől. Olyan, mint egy kecses, sötét árnyék, aki a homályban rejtőzik, és keresi a feledést. 
Belé bárki hatolhat, de megközelíteni nem hagyja magát. 
Vonzódik a tanárához, de mégis kerüli őt. 
Ám egy véletlen találkozás meglepő helyzetbe fordul át. 
Gábor, aki sötét, bűnös titkot cipel a szívében mintha lelátna a lány lelke mélyéig, és érezné minden rezdülését. Szokatlan módon találnak közös hangot: verseken keresztül üzennek. 
Az érzések egyre forróbbak és felkavaróak, ám vallhatnak-e arról, amiről nem lenne szabad? 
Kialakulhat-e szerelem tanár és tanítvány között? 
Mi lesz, ha Gábor rájön Virág megdöbbentő titkára? 
A sodró lendületű, szenvedélyes erotikus regény a magyar költészet útjain barangol, Chiara, a szerző könnyű kézzel vezeti az olvasót; a mágikus realizmusba hajló történet hatalmas élmény lesz a különleges romantikára vágyó női olvasóknak. 
A regény a 7. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes kötete. 
Veszélyes vágy és pusztító szenvedély – egy tiltott szerelem magával ragadó története. 
Ismerd meg sorsukat!

Fábián Janka: Búzavirág

Ha valakit az életednél is jobban szeretsz, akkor kiszolgáltatod magadat a legnagyobb fájdalomnak. 
Emíliát már kislányként elbűvöli a színpad varázsa, és az akkoriban még újdonságnak számító mozgókép. Udvarlójával, Vincével még egy amatőr filmet is forgatnak a lány főszereplésével, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét… 
A háború végeztével Mimi mindenét elveszíti: a vőlegényét, az egészségét, még színészi karrierje is derékba törni látszik. A lány azonban nem adja fel – többek közt Vince emlékéért is elhatározza, hogy beteljesíti régi álmukat, és rövid kitérők után Hollywoodban próbál szerencsét. Pálóczy Emília hamarosan Mimi Hamiltonként ünnepelt sztár lesz a kor filmcsillagainak oldalán, de vajon a sikerekben és csillogásban megtalálja-e az elveszített boldogságot? 
Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben. 

Erdős Renée: Ifjúságunk

Irodalmi szenzáció Erdős Renée önéletírásának megjelentetése. Benne őszintén és részletesen mesél életéről, karrierjéről, fiatalkori álmairól, amikor színésznő szeretett volna lenni, továbbá kétségeiről és vívódásairól, valamint nem utolsósorban versről, prózáról, az első kísérletekről. És aztán természetesen elérkezik a siker időszaka, verseskötete jelenik meg, bejáratos lesz a férfiak által uralt irodalmi életbe – mindezt a századvégen-századelőn. Női írósors, mely összefonódik a regények történetével, mintha Erdős saját maga főhősévé lépne elő. Olvasunk írókról, szerkesztőségek kulisszatitkairól, továbbá Eötvös Károlyról, Molnár Ferencről, valamint Kadosa Marcellről és Bródy Sándorról. Erdős lenyűgöző mesélő – ahogy regényei alapján tudjuk. Ezúttal sem okoz csalódást: sziporkázó és szellemes, miközben saját sorsát boncolgatja.
“Miről írok ebben a könyvben? Mielőtt ennek a jelentéktelen eseménynek leírásába belefognék, hadd bocsássak előre valamit, aminek elmondása nélkül magyarázatokat és jegyzeteket kellene ehhez a könyvhöz mellékelnem, amit a téma nem bír el, s megvallom, én magam sem bírok. E könyv írójának eddig ugyanis ötvenegy könyve jelent meg nyomtatásban és számtalan kiadásban. Ezek között körülbelül tíz kötet lírai és drámai mű, és negyven kötet regény. Vagyis csupa olyan munka, amikben a kitalálás, a kompozíció, a fantázia, az érzések különfélesége, az emberi sorsok kaleidoszkópja játszotta a főszerepet.”

Koronczay Lilla: A Király család – Riportkönyv sikerről, kudarcról, újrakezdésről

Király Viktor és Király Linda neve ismerősen hangzik a zenerajongók körében, számtalan rajongójuk kitüntetett figyelemmel kíséri életüket. A színfalak mögé azonban csak kevesen láthatnak be, pedig a Király család története nem csak a csillogásról és a sikerekről szól. A riportkönyvben megszólalnak a testvérpár családtagjai is. Az őszinte és sokszor megindító történeteket Linda és Viktor mellett a menedzser apa, a stylist édesanya és az Amerikában élő ikertestvér is a saját szemszögéből meséli el. A történetekből képet kapunk arról, mit jelent a honvágy, milyen az élet a tengeren túl, hogyan lehet legyőzni a halálos kórt, és az óriási tehetséggel megáldott testvérek melyik országban szeretnék végleg felépíteni karrierjüket. 
“A Király család történetét korántsem volt könnyű megírni. Öten ötfelé szóródtak szét a világban, a fiatalok időközben felnőttek, a saját lábukra álltak, más nyelvet beszélnek, és nagyon másképp kellett megszólítani őket, mint a szüleiket. Egyszóval nehéz volt mikrofonvégre kapni a családtagokat. Izgalmas kihívásnak tűnt ez a családregény azért is, mert bizonyos szempontból speciális. A történetnek ugyanis még távolról sincs vége.” 
Koronczay Lilla

Csabai Márk: A magányos farkas – Hazatérés az alvilágból

“„Rendkívül izgalmas.” 
Zama blog

VAJON A GENGSZTEREKNEK IS JÁR A MÁSODIK ESÉLY? 
Egy igazi férfi életében a legnagyobb kincs a család és a szeretett nő. De mi van, ha egyik sincs? 
Cecil, a sokat látott gengszter úgy dönt, leszámol múltjával, és új életet akar kezdeni álmai nőjével. De a múltja nem engedi, az élet kegyetlen és még egy súlyos feladatot ró rá. Kap még egy utolsó melót, amit ha sikerrel teljesít, új, normális életet kezdhet. 
Csabai Márk első nagyregénye, az Egy csibész naplója alig hetekkel a megjelenése után máris kultuszkönyv lett. Ezt követte a Nem tündérmese és most A magányos farkas, mely Az Áfi Ramón-meló felújított és átírt változata, melyek akár a korábbi kötetek nélkül is tökéletes kikapcsolódást nyújtanak. Az író humora és történetszövése Rejtő Jenő írásait és Guy Ritchie filmjeit juttatja eszünkbe.

“Leiner Laura: Ég veled – Iskolák versenye első kötet

Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, egy családi tragédia azonban mindent megváltoztatott. Most apukájával kettesben tölti a hétköznapokat, és rég nem a korosztályának átlagos problémái foglalkoztatják. 
Miután átveszi a tizenegyedikes bizonyítványát, az évzáró után váratlan felkérést kap az igazgatótól: részt vehet egy iskolai versenyen, ahol kiváló matekosként főleg a logikai feladatok megoldásában számítanak rá. 
Hanna környezete ragaszkodik hozzá, hogy elmenjen a megmérettetésre, így a Szirtes Gimnázium négyfős csapata elindul az Iskolák Országos Versenyén.

Leiner Laura: Maradj velem – Iskolák versenye második kötet

Elérkezett az Iskolák Országos Versenyének hatodik napja, és a piros csapat szétesni látszik. A kezdetben barátságosnak tűnő megmérettetés egyre komolyabbá válik, a feladatok egyre megterhelőbbek, egyre fájóbb a családtagok hiánya, és a négy gyökeresen eltérő személyiségű diáknak egyre nehezebb igazi csapatként együttműködnie.

Benkő László: Káosz és rend I. – Ármány hálójában

1031-et írunk. István király hatalma szilárd, ám egyre-másra üti fel fejét az elégedetlenség. Imre herceg egyre markánsabban jelenik meg a politikában; Vászoly hercegről az a hír terjed: ha István nem vigyáz, rokona a koronára tör. Úgy tűnik, hogy Ármány, a magyarok ősi hitvilágának legsötétebb alakja lassanként mindenbe beleavatkozik. Imre herceg és István király halálát követően megjelenik a színen Orseolo Péter, majd színre lép Aba Sámuel, és letaszítja trónjáról Pétert. A régi valláshoz ragaszkodó néptömegek ujjonganak. De vajon helyes irányba viszi-e az ország ügyeit?

Benkő László: Káosz és rend II. – A tűztollú sólyom

I. István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az unokaöccse követi. Őt azonban a vele elégedetlen magyar főurak elűzik, és helyébe Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Az első olyan alkalom ez a magyar történelemben, amikor az uralkodót a főurak választják királyukká. 
Aba Sámuel kezdetben látványos sikereket ér el, és maga mellé állítja szinte az egész magyarságot – nem úgy a főúri rend legtöbb tagját és az egyházat. Utóbbiak sértve érzik magukat, miután a király megnyirbálja kiváltságaikat. Hogy hatalmának semmi ne szabjon gátat, embertelen cselekedethez folyamodik, amivel szinte az összes főurat és a püspöki kar egészét maga ellen hangolja. 
Péter, aki a németekhez menekül, nem nyugszik bele vereségébe. Kihasználva az alkalmat és befolyásos pártfogója, Henrik király katonai erejét, segédcsapatokkal tér vissza a nyugati gyepűn át. Közben az Aba Sámuel iránt egyre jobban kibontakozó ellenszenv a magyar urak jelentős hányada részéről titkos szervezkedésbe csap, s elkövetkezik 1044 nyara, amikor árulásuk miatt Aba Sámuel Ménfőnél csatát veszít. 
A mellette kitartó magyar főurak, így a békési Vata, azonnal szervezkedni kezdenek a másodszorra is trónra juttatott Péter ellen. Az országos lázadás tüze egyre több helyen lobban fel, s amikor Péter a német királynak hűbérbe adja Magyarországot, és német törvények alá helyezi a népet, kisvártatva mindez robbanásszerűen kiteljesedik. 
Különös helyzet áll elő: politikai szempontból ugyanazt akarja Gellért püspök, mint Vata nagyúr. Vászoly Kijevben élő két fiát, András és Levente herceget hívják az országba, hogy segítsenek megdönteni Péter uralmát… 
A történet szerves folytatása a trilógia első, Ármány hálójában című kötetének. Az olvasó ismét találkozhat Rásdival, Vatával, s az eddig megismert szereplőkkel.

Nick Thorpe: Sír az út előttem – Remények és félelmek a menekültek Európába vezető útján

“Nick Thorpe, a BBC Magyarországon élő tudósítója már az előző könyve (­A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, Scolar, 2015) megírása alatt is folyamatosan tudósított évtizedünk egyre súlyosbodó problémájáról: az európai politikai életet gyökerestől felforgató menekültválságról. Friss könyvét teljesen ennek a témának szentelte. Napjainkban szinte mindenki állást foglal e bonyolult kérdésben, és az emberek sokféleképpen viszonyulnak a menekültekhez. De mit gondolnak ők, a menekülők? Mi elől menekülnek, és hova menekülnek? Mit hagytak maguk mögött, és miben reménykednek? Egyáltalán kik ők? “Új könyvem címét, Sír az út előttem egy székely népdalból kölcsönöztem…” – írja a szerző a kötet elején. Emberi sorsokról, családi tragédiákról és újraegyesítésekről olvashatunk, közvetlen közelről figyelhetjük az úton lévők mindennapjait, és megismerkedhetünk a “jóval” és a “rosszal”. Akár egy népdalban vagy népmesében, a dolgok mögött mindig ott rejlenek a megfontolandó nagy igazságok, nagy tanulságok – és az emberi sorsok. “

A kastély árnyékában – Wass Albert életműve 25. kötet

Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velük ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát. “Bizony, öreg vagyok, és nem ebbe az országba való. Ahol vakok hajtják a szekereket, süketek lesik a hangokat és némák beszélnek csak igazságról. Magyarnak lenni ma annyi, mint süketnek, vaknak és némának lenni.” – mondja az író eszméinek szóvivője, a fanatizmusért nyugdíjba kényszerült református tiszteletes.

Szekeres Judit: Meztelen igazság

Titokban lehet-e tartani a rejtett életünket? Meddig lehet elmenni a hazugságban?
A választ megtudhatjuk Szimóna történetéből, aki huszonhárom éves gyorséttermi felszolgálólányként, múltját háta mögött hagyva, családjától távol, független szingli hétköznapjait éli Budapesten. Gyermekkori szenvedélye a dzsesszbalett, amelyet a fővárosba költözése után a rúdtánc váltott fel. Esténként Kasszandra álnéven, álarcban táncol egy neves éjjeli klubban, amiről kizárólag a legjobb barátnője, Liza tud. Egyik este, mikor a produkciója véget ér, és lefelé tart a színpadról, útját állja egy részeg vendég, és erőszakoskodni kezd vele. A lány kétségbeesetten küzd ellene, mikor váratlanul megjelenik egy rejtélyes és jóképű férfi, aki azonnal oltalma alá veszi a védtelen lányt. Később a megmentő ugyanabban a büfében tűnik fel, ahol Szimóna napközben dolgozik. A férfinak sejtelme sincs arról, hogy a remegő kézzel őt kiszolgáló lányt mentette meg azon a bizonyos estén. Hamarosan kezdetét
veszi kettejük tündérmesébe illő románca, amely számos megpróbáltatásnak néz elébe. De vajon túléli-e a kapcsolatuk a titkot, melyet Szimóna táncos jelenéről rejteget? S vajon sikerül-e a lánynak végleg felszámolni a sötét múltat, amely hosszú évek óta rémálomként kísérti a békésnek tűnő életét?

Glendon Swarthout: Őrület és szerelem

Ez a könyv az amerikai Vadnyugat első telepeseinek döbbenetes története az 1850-es években. Azokat ünnepli, akikről eddig sosem hallottunk: a bátor nőkről, akiknek elméjét és lelkét meggyötörték a keserű megpróbáltatások. Keresni kell egy “hazatérítőt”, aki visszakíséri néhányukat keletre, egy szanatóriumba. Amikor a vidék egyetlen férfija sem vállalja, a feladat Mary Bee Cuddyra száll, a rettenthetetlen és leleményes vénkisasszonyra és volt tanítónőre. Mary Bee legyen bármilyen bátor is, tudja, hogy egyedül nem járhat sikerrel. Egyetlen útitársat talál csupán, az alantas George Briggset, a földfoglalót. Így kezdődik hát útjuk kelet felé gyarmatosítás, megpróbáltatások, indián támadások, jégviharok és magány közepette. A feszes, pergő kalandok sorából időtlen klasszikus született.

Nicole Williams: Zuhanás

Lucy nem éppen arról álmodott, hogy új iskolában kezdje az utolsó évet. Arról pedig pláne nem, hogy a gimi rosszfiúja, Jude Ryder leribancozza az első napon. De csak a céljára összpontosít. Balerina szeretne lenni, s nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon ennek megvalósításakor. Egészen addig, amíg újra Jude-ba nem botlik. Jude-nak priusza van – igazi priusza – ami hosszabb, mint egy végzős záró dolgozat, és hangulatingadozása, ami kellemes társaságból hirtelen veszélyessé változtatja. A nevét isten tudja, hány lány sóhajtotta, kiabálta és átkozta. Olyan, mint egy halálos betegség, amit arra teremtettek, hogy tönkretegye a Lucy-féle lányok életét. És ezt el is mondja neki. De míg a pletykák féktelenül terjednek, és jó hírnevek tipródnak a sárba, Lucy nem figyel Jude figyelmeztető szavára. Tragédia készülődik?

Szurovecz Kitti: A kisemmizett angyal

A tizenhat éves Mia, a Nyírségből származó szegény lány prostitúcióra kényszerül. Panka, a jómódú budai vállalkozók hasonló korú lánya emberkereskedők karmai közé kerül. A két lány közös kálváriája egy nyolcadik kerületi garzonban kezdődik. A rabságban mély barátság szövődik közöttük, Mia el is határozza, hogy megszökteti Pankát, még mielőtt elvinnék őt külföldre. Az események azonban nem várt fordulatot vesznek, így Mia hamarosan az üldözöttek listájára kerül. 
Szurovecz Kitti izgalmas, megdöbbentő története bár fikció, megtörtént eseményeken alapul. Vajon milyen a hazai emberkereskedelem és a szervezett prostitúció? Honnan szerzik be a lányokat? Milyen esélye van egy nagyon szegény és egy tehetős fiatalkorúnak ugyanolyan körülmények között? Mi történik, ha megromlik az egészségük, vagy felmerül egy váratlan probléma? Van bármiféle kiút? Ki lehet szállni? Ki segíthet?

Tilmann Lahme: A Mannok – Családregény

Az 1974-ben született német irodalomtörténész könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Thomas Mann 1905-ben vette feleségül a dúsgazdag müncheni famíliából származó Katia Pringsheimet, és 1919-ig hat gyermeke – három fia és három lánya – született tőle. Tilmann Lahme a legidősebb gyermekek, Erika és Klaus kamaszkorától követi nyomon a családtagok külön-külön is regénybe illően fordulatos, a német történelemmel szorosan összefonódó és sok szempontból tragikus sorsát. Kronologikus rendben, évről évre, a párhuzamos életrajzok módszerével halad.
A Mann-családban mindenki írt, ha mást nem, emlékezéseket, de mindenki az apa nyomasztó árnyékában. Publikált szövegeik mellett Lahme ismeretlen levelek, naplók és feljegyzések százait is áttanulmányozta, és bőségesen idéz belőlük. A tényeket és a dokumentumokat beszélteti, ő maga nem fűz hozzájuk értelmező, minősítő kommentárokat. Éppen ezek a tények oszlatnak el azonban olyan legendákat, amelyeket elsősorban a családtagok maguk híreszteltek el magukról, így többek közt a politikai tisztánlátás és következetesség illúzióját, valamint a családi harmónia ködét.

Joan Sales: Csalóka dicsőség 

“A háborúkban mégis az a legrosszabb, hogy utána regényt írnak belőlük” – mondja Joan Sales könyvének felejthetetlen hőse, Juli Soleras. A spanyol polgárháború katalán nagyregénye azonban sokrétűen cáfolja szereplője szavait: egyszerre repít a bombák sűrűjébe, a hátország poklába, a halott frontszakaszok orwelli unalmába és három fiatal levélíró fejébe, akiknek ígéretes jövőjét repeszgránátként tépi szét a háború. A három elbeszélésfolyam három férfi és egy nő kapcsolata köré fonódik, s miközben velük együtt veszítjük el illúzióinkat, és leszünk reményteli suhancokból tökéletlen felnőttek, csak egyvalamiben lehetünk biztosak: a háborúban, akár az életben, semmi sem fekete-fehér. 
Joan Sales (1912-1983) lázadó jogászhallgatóból lett a köztársasági oldal tisztje, majd költő, író, kiadó, Dosztojevszkij és Kazantzakis fordítója és a katalán ügy rendíthetetlen szószólója. A Csalóka dicsőség a katalán irodalom egyik legfontosabb műve.

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

“A Fejtől s lábtól egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg a múlt századfordulón. Történetük tudásra és hasznos működésre szomjas két lélek szenvedélyes találkozása Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével. Egy szinte ismeretlen nyelven megszólaló regényt olvasunk, amelynek szerzője nem az almáriumban kutatja a családi múltat, hanem korabeli hírlapokban, színlapokon, sebészek esetleírásaiban, fürdőorvosok tervezeteiben. Ha művelődéstörténész volnék, hangsúlyoznám, hogy Tompa Andrea hézagpótló munkát írt. A regény elbűvölt olvasójaként azonban az érett elbeszélőt, a poézisra fogékony megfigyelőt látom, aki fordított optikával dolgozik: nem egy mikrovilág nagyjeleneteit írja, hanem a történelem teatralitását fordítja le a napi teendők gesztusaira.”
Reményi József Tamás

Tompa Andrea: Omerta – Hallgatások könyve

Tompa Andrea új regénye négy ember összefonódó és szétváló sorsát követi végig. Egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi szólal meg a könyvben. Miközben kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló történelmi korszakkal, egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.
Az ötvenes évek Kolozsvárján a város lakói a mind fojtogatóbb diktatúra kiszámíthatatlan fordulatainak kiszolgáltatva élik hétköznapjaikat. Van, akit magas pozícióba juttat a párt, van, akit börtönbe, az átmeneti enyhülés hónapjainak pedig egy csapásra véget vet az 56-os magyar forradalom.
Milyen életút választható ebben a félelemtől terhes történelmi korszakban? S mi történik a belső értékekkel, a vágyakkal? – Tompa Andrea monumentális regényének talált hősei akarva-akaratlanul megütköznek ezekkel a szorongató kérdésekkel.
A Fejtől s lábtól szerzőjének elbeszélői tehetsége új könyvében is magával ragadja az olvasót.
“De a rózsa, hát azt hogy mondjam el ezeknek a bőrkabátosoknak? A rózsa, elvtársak, a rózsa, magyarázom nekik, a rózsa, az nem egy virág, mondom, mikor ott nézelődnek a kertben. Hogyan mondhatnám el annak, aki nem tudja, mi a rózsa? A rózsát nem lehet elmondani senkinek, ahogy a földet se, aki nem szereti, akit nem húz magához a föld.”

Alison Weir: Aragóniai Katalin – Az igazi királyné 

Aragóniai Katalin, VIII. Henrik legendás első felesége.
Spanyol hercegnő. Szerénynek, engedelmesnek és vallásosnak nevelték. Angol királynénak 
szánták.
Hat hét távolságra a hazájától a szeszélyes tengeren,és minden más: a nyelv, az étel, az időjárás. Katalin számára egyikben sincs öröm. Tizenhat évesen egyedül találja magát, csupa idegen között.
Hiányzik az édesanyja. Elveszett fivérét gyászolja.
Még azokban sem bízhat, akiket megbíztak a védelmével. 
ARAGÓNIAI KATALIN VIII. Henrik első királynéja. Ez az ő története.
A történelem elmondja, hogyan halt meg.
Ez a lenyűgöző regény bemutatja, hogyan élt.
HAT TUDOR KIRÁLYNŐ. HAT REGÉNY. HAT ÉV.
Philippa Gregory és a Tudorok rajongóinak kötelező olvasmány.
Aragóniai Katalin: Az igazi királynő – az első kötet a VIII. Henrik feleségeiről szóló,
hatkötetes regénysorozatból, a világhírű történész és bestseller szerző tollából.
Alison Weir elmélyült utazásra invitál Katalinnal, bemutatja kivételesen erős jellemét, és
intelligenciáját, feltárja magánélete titkait.
“Szétzúzza a mítoszokat VIII. Henrik jámbor első feleségéről.”
Tracy Borman

Endrei Judit: Anno az én tévém

A televízió születésétől kezdve óriási hatással volt nézőire, és természetesen a műsorkészítőkre is. A tévénézés évtizedeken keresztül az egész család napi programja volt, együtt nézték a műsorokat, amik családokban és munkahelyeken gyakran voltak beszélgetések témái. Tanított és szórakoztatott, informált és kultúrát terjesztett.
Akik a 60-as évektől kezdve nézői voltak a Magyar Televíziónak, ma is nosztalgiával emlékeznek a műsorokra: a nagyszabású élő adásokra, a színházi közvetítésekre, a tévéfilmekre és tévéjátékokra, az országot megmozgató vetélkedőkre, szolgáltató műsorokra.
A képernyőn szereplők, a tévébemondók, riporterek, műsorvezetők családtagokká váltak, a mai harmincasoknak pedig szinte bébiszittere volt ez a televízió.
Bátran mondhatom, író-olvasó találkozóimon, előadásaim alkalmával a résztvevők mindig nosztalgiával emlékeznek a televíziózás „aranykorára”, szívesen megosztják emlékeiket, és számtalan kérdést kapok saját televíziós élményeimről is, szeretettel emlékeznek az otthonukban nap mint nap megforduló televíziós személyiségekre.
Ebből a sok éves tapasztalatból született az új könyvem ötlete: több korosztály is van, amelyek még ma is szívesen olvasnának a régmúlt televíziójáról, idéznék fel emlékeit, szívesen olvasnák a „nagy” televíziósok sztorijait, vagyis, milyen is volt anno a tévé.
Természetesen megosztom saját élményeimet is, hiszen magam is szemtanúja, formálója voltam több mint két évtizedig e csodának, amit magyar televíziózásnak hívtak!

Elena Ferrante: Aki megszökik és aki marad – Nápolyi regények 3. 

Elena és Lila, akiket az előző részekből (Briliáns barátnőm és Az új név története) már jól ismerünk, nővé érett, méghozzá nagyon korán. Lila tizenhat évesen férjhez ment, kisfia született, aztán elhagyta a férjét és a jólétet, és egy gyárban dolgozik, embertelen körülmények között. Elena elkerült a telepről, a Pisai Egyetemen tanult, írt egy regényt, melynek sikere kitárta előtte egy jómódú, művelt világ kapuit. Más-más módon, de mindketten megpróbálták ledönteni a falakat, hogy végre kitörhessenek a nyomorból, a tudatlanságból és a kilátástalanságból. 
A két lányt ezúttal a hetvenes évek Olaszországában látjuk viszont a tőlük megszokott fékezhetetlen lendülettel, korábban elképzelhetetlen remények, kétségek, feszültségek, kihívások között. Továbbra is összeköti őket az elszakíthatatlan, ambivalens, néha lappangó, majd heves kitörésekben vagy találkozásokban újra felszínre kerülő, váratlan nézőpontokat rejtő örök kötelék.
A nemzetközi sikert a Nápolyi regények című négykötetes mű hozta meg a szerző számára. A tetralógiát számos nyelvre lefordították, Londonban színpadra állították, valamint az HBO és a RAI (olasz állami televízió) közösen 8 részes sorozatot forgatott az első kötetből (Briliáns barátnőm), amelynek premierje 2018. november 19-én lesz az HBO-n és az HBO GO-n. A forgalmazók az előzetes kritikák alapján sikerre számítanak, így a hosszú távú terv az, hogy a további köteteket is filmre viszik. 
Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak és a Nő a sötétben szerzője. Első két regényét Mario Martone, valamint Roberto Faenza filmesítette meg. La Frantumaglia (Szilánkok) című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli strand) címen egy gyerekkönyve is megjelent. Az Aki megszökik és aki marad a Nápolyi regények (2011–14) tetralógia harmadik kötete.

Szabó Magda: Csigaház

Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.
S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. 
A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további “veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára.
A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét.
A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés!

Gróf Nádasdy Borbála: Asszonyszerelem, asszonysors

Kilenc éve, hogy idők és terek mélyéből kislányként lépett elénk. Azóta gróf Nádasdy Borbála Zagolni Zabad? könyvének hőse egy ország népének személyes ismerőse. Az Asszonysors, asszonyszerelem a hatodik könyve.

Spiró György: Kőbéka

Legyen a címe “Kálmánka”? De ki ez a Kálmánka? 
Legyen “Kálmán vitéz”? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte.
Legyen a címe “Lipót”? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben.
Mit szólnának ahhoz, hogy “Záp”? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat. 
Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá – legyen tehát “Kőbéka” a címe. (Spiró György)

Laila Shukri: Perzsa szerelem

Váratlan lehetőséget kap a lengyel Lidka: Kuvaitba utazhat ösztöndíjjal egy egyéves nyelvtanfolyamra. Ott ismerkedik meg Hasszánnal, a vonzó keleti férfival, aki többnapos utazással bűvöli el a lányt. Azután megkéri a kezét, és megígéri, hogy olyan élete lesz mellette, mint egy arab hercegnőnek.
Az esküvőt követően a gyengéd becézéseket, a szenvedélyes érzékiséget az erőszak váltja fel. A férj kívánságára Lidka félbehagyja a tanulmányait, és a családjával is megszakítja a kapcsolatot. Majd még szörnyűbb fordulatot vesz az élete, amikor beköltözik hozzájuk Hasszán anyja és húga. Honnan gondolhatta volna, hogy a legközelebbi hozzátartozói teszik pokollá az életét?

Juszra Márdini: Pillangó

Egy fiatal szír úszóversenyző felejthetetlen története arról, hogy hogyan mentette meg menekülttársait a vízbe fúlástól, és jutott ki Magyarországon keresztül a riói olimpiára. 
A fiatal szír menekültlány, Juszra Márdini egész életében úszóversenyzőnek készült, amíg a háború véget nem vetett békés, boldog gyerekkorának. Arra kényszerült, hogy a családját és a hazáját hátrahagyva Európában próbáljon új életet kezdeni nővérével, Sarával. Egy olyan országban, ahol nem kell attól rettegnie, hogy bombák hullanak az égből a medencébe vagy az otthonába. Juszra mindvégig elszántan küzdött azért, hogy ne kelljen feladnia úszóversenyzői karrierjét. 2015 nyarán egy zsúfolt gumicsónakban tartott Görögország partjai felé a háborgó tengeren, és amikor a csónak motorja tönkrement, nem volt más választása: beugrott a vízbe a nővére mellé, majd két társukkal együtt három és fél órát töltöttek a vízben, hogy biztonságban partra segítsék a csónakot, megmentve ezzel a többi menekült életét.
Juszra a menekültválság kellős közepén jutott el Németországba Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át. Rendkívüli részletességgel elmesélt történetében megelevenednek a tudósításokban látott drámai képek, és betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan élte meg egy kamaszlány ezt az életveszélyes utazást. Berlinbe érve Juszra továbbra is keményen harcolt, hogy valóra váljon mindaz, amiről gyerekkora óta álmodott. Elszántságát végül siker koronázta: 2016-ban indult a riói olimpián az Olimpiai Menekültcsapat tagjaként, és tavaly Magyarországra is visszatért az úszóvilágbajnokságra. Azóta jószolgálati nagykövetként járja a világot, hogy megossza az emberekkel inspiráló élettörténetét, és emlékeztesse őket: a menekültek hétköznapi emberek, akiket a háború borzalmai kényszerítettek arra, hogy elhagyják a hazájukat.

Heather Morris: Az auschwitzi tetováló –
Lale Sokolov igaz története alapján

A holokausztról számos könyv született, és bizonyára még fog is. Ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy “a tetováló”, aki – félelemből és féltésből – annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele. 
Azt hihetnénk, hogy Auschwitz-Birkenauról már mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a “túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. De vajon ki volt ez a fogoly? Magas rangú kápó különleges kiváltságokkal? Mit láthatott az évek során, mikor elvonult előtte a sokezernyi deportált? 
Ez a fogoly Lale Sokolov volt. A neve és a száma ott áll az Auschwitz-jegyzőkönyvben, amelyből a világ értesült a halálgyárról. Amit ő látott, azt maroknyi fogoly láthatta csak. Különleges helyzetéből adódóan kizárólag az SS politikai részlegének tartozott számadással, ezért viszonylag szabadon mozoghatott a táborban. Szinte mindenütt járt: a cigányok barakkjában lakott, ott dolgozott, ahol a szelekció zajlott, naponta betért az irodába, kapcsolatot tartott foglyokkal, kápókkal, bejáró lengyel munkásokkal egyaránt. Hat nyelven beszélt. Megfordult Mengele részlegében, megjárta a büntetőbarakkot, látta a gázkamrákat, a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját. 
De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. A folyamatos életveszéllyel dacolva, időnként reménytelenségbe zuhanva harcolt, és nem adta fel. 
Ez a könyv Lale és Gita története. Megrázó, igaz történet szerelemről, kitartásról, hitről és szerencséről. Az auschwitzi tetoválóról.

Dorothea Benton Frank: Magányos nők klubja

Mesés tengerparti világba repíti az olvasót eleven ritmusú, hangulatos regényében a The New York Times sikerszerzője, a romantikus történetek világszerte ismert mestere, a nálunk most bemutatkozó Dorothea Benton Frank.
A történet kezdetén három mit sem sejtő nőt hoz össze egy tragédia és egy rejtély.
Lisa St. Clair csupa szív ápolónő, aki mindenről lemondva nevelte zabolátlan lányát, Marianne-t, miután a férje huszonnégy éve magára hagyta őket, és gyerektartás gyanánt évente egy lottószelvényt küldött. Egy szép napon azonban a volt férj ismét felbukkan, és magával csalja a lányt.
Így amikor Lisa legkedvesebb betege, Kathy meghal, a magányos Lisa hozzácsapódik Carrie-hez és Suzanne-hoz, volt betegének leghűbb barátaihoz. A három nő élete összefonódik, megosztják egymással problémáikat, de bármilyen eseménydús is így együtt az élet, valahogy mindig visszakanyarodnak Kathy rejtélyéhez. Ki volt ez a nő? Mit jelentett rövid élete?
Lisa, Carrie és Suzanne lassanként megfejtik a titkot, és terveket kezdenek szőni: hogyan tegyék örömtelibbé saját életüket. Míg végre rádöbbennek, hogy a szingliség nem egyenlő a magánnyal.
Dorothea Benton Frank megmutatja, hogy a barátságnál nincs erősebb kötelék, és a szerelem jóval több, mint rátalálni az igazira. Az olvasót magával ragadja a dél-karolinai tengerpart és Charleston varázsa, mialatt ezekről a remek magányos nőkről olvas, akik előtt még ott az egész élet.
A regény pompás humorral megírt, kitűnő könyv, az üzenete, hogy soha ne adjuk fel, ha az élet nem a legjobb lapokat osztja.
Szűr-Szabó Katalin, fordító
Nevetni fogsz, sírni fogsz nem várhatsz többet egy regénytől, mint amit a Magányos nők klubja minden elemében ad!
Huffington Post
A regény bizonyítja, hogy soha nem késő új életet kezdeni, megtalálni a boldogságot, és az élményeket, melyeket korábban kihagytál az életedből.

Heidi W. Durrow: A lány az égből

Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején.
A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.
A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.
Durrow Rachelje fiatal félvér nő, akit semmiképp sem neveznék tragikus szereplőnek. Bár bonyolult utat tesz meg az elidegenedés és a kétségbeesés útvesztőjében, végül olyan nővé érik, akinek saját hangja van, és nyitott a világ számtalan lehetőségére… Emelkedj fel! Szárnyalj! Lépj tovább! Elegáns csomagolásban ezt az üzenetet kapja kézhez az olvasó.” 
– The Huffington Post 

Kategória: Könyvek

Skip to content