Tanácskozott a Békés megyei képviselőcsoport
Tanácskozásra ültek össze tegnap, június 30-án délelőtt Békés megye képviselői, hogy megbeszéljék a községfejlesztés eddigi eredményeit és a további feladatokat, különös tekintettel az újonnan alakult termelőszövetkezeti községekre.
A tanácskozáson a képviselőkön kívül meghívott vendégek is részt vett, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke, valamint több községi tanácselnök és vb titkár.
Nagy Károly elvtárs megnyitó szavaiban a megbeszélés jelentőségéről és céljáról beszélt, majd megnyitotta a vitát Csepregi Pál megyei tanácselnökhelyettes beszámolója felett. A beszámoló a községfejlesztési eredményekről, valamint az 1959. évi községfejlesztési terv első negyedévi teljesítéséről szólt. E szerint — többek között — míg 1958 hasonló időszakában nyolc milliót, addig 1959 első negyedében több mint 16 milliót fordítottak a községek fejlesztésére. Ez az évi terv 25,6 százalékának felel meg. Ezen belül számos új létesítménnyel gazdagodtak megyénk községei. Az eredmények ellenére azonban a községfejlesztési tervek teljesítésében kiesés mutatkozik, különösen az újonnan alakult termelőszövetkezeti községekben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében ugyanis a községfejlesztési hozzájárulásból a lakosság nagy része kiesett. Időszerűvé vált tehát az olyan kérdés megbeszélése, hogy vajon a termelőszövetkezetek és a tsz – tagság hogyan vállaljon részt a községfejlesztési hozzájárulásból, hiszen a létesítményeiket egyaránt veszik igénybe.
A vitában felszólalók tolmácsolták a tanácsülések és a vizsgálatok alapján kialakult véleményeket.
Általános tapasztalat az, hogy csaknem minden községben és termelőszövetkezetben olyan vélemény alakult ki, hogy a termelőszövetkezetek is anyagi kötelezettséget vállaljanak a községek fejlesztésében.
Bányái Mihály elvtárs Szeghalomról javasolta, hogy a termelőszövetkezetek a felosztható jövedelem két százalékát fizessék községfejlesztési alapra. Mint mondotta, ezt már részletesen megbeszélték a tanácsülésen és a termelőszövetkezetek egyhangúlag vállalták e kötelezettség teljesítését.
Horváth elvtársnő, országgyűlési képviselő három községben végzett vizsgálat tapasztalatairól számolt be. Elmondotta, hogy Endrődön, Dévaványán, Ecsegfalván a vélemények megegyeznek abban, hogy a tsz-tagág is fizessen községfejlesztési hozzájárulást.
A hozzászólók közül többen felvetették: megbeszélések, tanácsülések és közgyűlések alkalmával felmerült, hogy a bérből és fizetésből élők, valamint az állami gazdaságok dolgozói miért nem fizetnek községfejlesztési hozzájárulást. Kiss Máté elvtárs Muronyból például javasolta, hogy az állami gazdaságok a meglévő földterület alapján fizessenek községfejlesztési hozzájárulást.
A Minisztertanács küldötte Gacsályi Béla elvtárs részben válaszolt a felmerült problémákra, s többek között tájékoztatta a jelenlevőket, a bérből és fizetésből élő dolgozókra vonatkozó rendeletről, mely szerint a községfejlesztési hozzájárulás fizetése alól mentesítve vannak. Ugyanakkor javasolta, hogy a Hazafias Népfront és a tanácsok közösen szervezzék meg egy-egy nagyobb létesítmény építésénél a bérből és fizetésből élő dolgozók anyagi hozzájárulását. Ez elől az eddigi tapasztalatok alapján nem zárkóztak el a dolgozók, sőt számos példa bizonyítja megyénkben is ennek eredményéi.
Gacsályi elvtárs többek között javasolta a helyi erőforrások jobb felhasználását, valamint felkutatását.
Papp Sándor elvtárs Dombegyházáról elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlésein a tagság maga ajánlotta fel a társadalmi és anyagi segítséget. Több mint 150 ezer forint értékű társadalmi munkál és 8000 – 8000 forintot ajánlottak fel a művelődési otthon építésére.
A hozzászólások különösen sokat foglalkoztak a társadalmi munka jó megszervezésének fontosságával. Szobek András elvtárs képviselő többek között a tanácskozás elvi és politikai jelentőségéről beszélt. Javaslatokat tett, a felmerült problémák gyakorlati megvalósítására is. A tanácskozás végül hat pontból álló határozati javaslatot fogadott el a feladatok végrehajtásával kapcsolatban, melyet a Minisztertanács elé terjesztenek.
Kasnyik Judit

ADATOK a szeghalmi járás kultúréletéből
A múltban hivalkodóan emlegetett magyar „kultúrfölény” hazug, hamis jelszó volt, s lényegében az imperialista célokat, valamint a valóságban meglevővő kulturális elimaradottságot leplezte.
Ezt mutatja az 1932-es statisztika: a járás lakossága 40 033 volt, amelyből 9440 felnőtt nem tudott írni-olvasni. Tehát a lakosság 23,5 százaléka analfabéta volt. Községenként is ez volt a helyzet. Vésztőn például 10 287 lakosból 2233, Füzesgyarmaton pedig 11 353 lakosból 3050 volt analfabéta.
Felsőfokú iskolákba igen kevés munkás-paraszt származású tanuló jutott el. Búcsúról 1945 előtt egyetlen egy sem végzett még középiskolát sem, nemhogy felső iskolát a Horthy rendszer alatt.
A felszabadulás után a kommunista párt kezdettől fogva harcolt a dolgozók kulturális felemelkedéséért. Az iskolák államosítása, a kötelező VIII. osztály elvégzésének bevezetése, a felsőbb iskolákban tanulók összetételének megváltoztatása igen nagy eredmény.
A gimnáziumban 1958/59-es évben 350 tanuló tanult, melyből munkás 114, paraszt 136 így a tanulók 71.4 százaléka munkás-paraszt származású. Ma járásunkban tíz általános iskolában 6543 gyermek tanul, s nem beszélhetünk mar arról, hogy valaki ne végezné el az általános iskola kötelező osztályait.
Járásunkban két diákotthon van, ahol 160 tanuló kap teljes ellátást, 79 százalékuk munkás-paraszt származású. Kilenc napközi otthonos óvodánk van, melyben 582 óvodást étkeztetnek és tanítanak. (A múltban csupán négy óvoda volt.) Van 6 iskolai napközi otthon, ahol 240 gyermek étkezik és tanuk Óvodáinkban, általános iskoláinkban ma 278 nevelő dolgozik. 1932-ben csupán 93 volt.
Jelenleg járásunkban 11 úttörő csapat működik, melyben 960 úttörő és 956 kisdobos van, akiknek nevelését 56 úttörővezető végzi.
1957 március 21-én megalakult a KISZ, az egységes Kommunista Ifjúsági Szövetség. Járásunkban jelenleg 23 KISZ alapszervezet működik, melyben 650 kommunista ifi dolgozik.
A felszabadulás előtt a járás területén kultúrotthon nem is volt: jelenleg három van, és 21 öntevékeny kultúrcsoport működik.
Van 15 könyvtárunk (járási, önálló letéti és fiók), melyben 12 815 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Egyébként az olvasók száma: 1738. Hat mozink működik (4 normál is 2 keskeny). Vésztőn például 441, Szeghalmon pedig 435 előadást tartanak évente, mintegy 115-120 ezer látogatóval.
Nagy eredményt értünk el a rádióelőfizetők számának növelésében is. Vésztőn 1300, Szeghalmon 1150 (+535 vezetékes) Bucsán 420 (1945 előtt 7 volt). Füzesgyarmaton 1030 (+527 vezetékes) rádióelőfizető van.
A kulturális felemelkedést igazolja az újságok előfizetőinek száma is. A Népszabadság, Népújság, Szabad Föld előfizetőinek száma összesen 4715. A múltban nem is volt számottevő újságelőfizetés.
Mindezek a tények fényesen igazolják, hogy pártunk és kormányunk helyes kultúrpolitikájának járásunk területén is egyre nagyobb az eredménye.
Borbíró György

4. évf. 192. (1959.augusztus.16)

Féja Géza Bölcsödal c. életregénye lévai szemmel*
Néhány hónapja ez volt minden lévainak első kérdése, akivel találkoztam: Olvastad? Nem? Hát olvasd el! Annyi piszkot még városra nem szórtak, mint Féja Lévára.
Aztán megszereztem a könyvet és vagy negyven oldal egészen jól hagyta magát olvasni. Ez még csak ez elveszett paradicsom, a bőségben élő szülői ház leírása és a szerző őseinek glorifikálása volt.
Csupán egyszer mondtam nemet Féjának, amikor azt állítva, hogy a családja Nagy-Rákóról, Túróc megyéből származik, ahol ősei országot védelmező ősmagyarok voltak, hamisítatlan Hóman-Szekfű történelem-szemlélettel ír.
A milyen ferde szemszögből néz Féja a régmúltra, oly „egyéni” ítélete van arról a korról is, melyet a Bölcsődalban leír. A századelejei Léva életében egy vékony társadalmi réteg magát kiválasztottnak, vezetésre hivatottnak tartotta és egyéb érték híján azzal hangsúlyozta ki felsőbbségét, hogy az ún. társaság tagjain kívül mindenkit levegőnek nézett. Féja büszkén vallja magát e társadalmi réteg tagjának, ennek osztálygőgje konzerválódott benne és ennek a kiválasztott osztálynak elefántcsonttornyából néz még negyven esztendő után is a korra, melyet jellemez. – Tiszta formalizmusnak kell minősítenünk azt az állítását, hogy a parasztság után „az ipari munkásságot éppen úgy a szívembe zártam”, mert könyvében ennek nyomát sem látjuk, sőt éppen az osztálygőgje miatt egyetlen meleg szava sincs a proletár felé, nem látja meg a kitűnő Háber Jóskákat vagy Csernák Gyulákat, a derék lévai iparosokat: a Csákányi Sándorokat, Guba Jánosokat, vagy Szecső Sándorokat, de még azt a kb. 500 lévai ifjút sem, akik tizenkilencben a Vörös Hadseregben harcoltak a proletárok jogaiért. – A városfojtogató Schoeller-uradalom intéző-kisisteneinek bikacsökével végigvágott uradalmi cseléd helyzetét paradicsomnak tünteti fel és nagy szociális jótékonyságot lát abban, hogy a környező majorok cselédeinek gyermekeit szekereken hordták be a városi iskolába, ahelyett, hogy a majorokban iskolákat létesítettek volna.
A cselédekkel való bánásmódot csak közvetve érzékelhetjük, amikor az egyes intézőket jellemzi: „Kopay István kemény ura volt cselédeinek, lilára vált arccal káromkodott, ifjú éveiben pofozott, sőt botját is megemelte. Vak indulattal kormányozta népét…” vagy: „Kambol Jóska… egy-egy pofonjától marhaként hullott az ember.” – Köszönöm az ilyen paradicsomi életet, amely ellen Féjának egyetlen tiltakozó szava sincs és ezt nem is azért említi, hogy az uradalmi cseléd megalázottságát érzékeltesse, hanem a „parádés, úri élet utolsó bölényeit” mutatja be.
Féja azt írja, hogy „gyermekkorom börtönben telt”, „gyermekségem egy házba és kertbe zárva, ezerszeresen megélt és megunt környezetben telt”, apjának öngyilkossága után anyja úgyszólván légmentesen elzárta a világtól, aki „társadalmi vonatkozásban, csak fölfelé’ látott”. Így hát mint szem- és fültanú mondhatja:
„A titkok nehezen maradtak titkok, az idősebb, magukra hagyott hölgyek félelmes hírszolgálatot szerveztek, naphosszat a félig csukott zsaluk vagy fedező függönyök megett leselkedtek, hacsak nem a városban köröztek.” ,,A kávédélutánokon az üzemen kivül helyezett asszonyok kicserélték egymás értesüléseit és szétosztották a további megfigyelés nagy feladatát.” Így a pletykálkodó, rosszmájú környezetben felnőtt Féja a kávénénik fogékony tanítványa lett és „tudományát” superlatívusra emelve, a Bölcsődalban irodalmilag gyümölcsöztetve, új irodalmi műfajt teremtett, a cseppet sem szimpatikus pletykaregényt.
Féja könyvében életének Léván töltött első két évtizedét írja le (1900—1920). A borítólap azt mondja, hogy ez „az emlékirat a tanú megbízható, adatokon, tényeken alapuló vallomása.” Tévedés. Ez a könyv az emberi méltóság durva megsértése, a nyomtatott betűvel való felelőtlen visszaélés és egy egész város globális meggyalázása.
Semmi kifogásunk az ellen, hogy Féja a saját társadalmi osztályának szennyesét kiteregeti, hiszen ezek a léhűtők se voltak lévaiak és az ezerkilencszáztizennyolcas államfordulat elfújta őket, mint a pelyvát, de a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy meghurcoljon becsületes lévai „gyükereket”, akik jóban-rosszban kitartva építik itt a boldogabb holnapot.
Féja a századelejei Léva lakosságát két részre osztja: a „társaságra” és a „povalacsokra”. Mint ahogy az arisztokratának bárón alul nem ember az ember, úgy neki mindenki povalacs, aki nem a társaság tagja.
Ki a povalacs? A povalacs szó vérig sértő tartalmát csak a szlovaksággal érintkezésben élő magyar érti meg. Ez a szlovák főnév a povalovat sa igéből képződött, amelynek tartalma henyélni, napot lopni. A povalacs szó ezek szerint naplopót, munkakerülőt, társadalmi poloskát, lumpenproletárt jelent. Nem a legszemtelenebb vakmerőség az akkorjában tizenkétezer lakosú város 98 százalékát társadalmi tetűnek feltüntetni? Kell ennél sértőbb meg¬állapítás?
Féja Bölcsődala nem korrajz, mert századunk elején az embereket nemcsak Eros és Bacchus vezérelte, hanem főleg a mindenható Aranyborjú, a Tőke őfelsége. Ő csak pletykacsemegéket tálal fel és nem látja, mert az ő szemszögéből nézve nem is láthatja a kor igazi arculatát, szőrösszívű rabló-erkölcsét. Szexuális kilengések, szerelmi háromszögek, kalandok vagy hálószobatitkok mindig voltak és lesznek: amíg a tőke bort terem, részeg is lesz, tehát nem ezek valamely kor erkölcsének vagy erkölcstelenségének megbízható fokmérői. Ő Ida néni világszép glóbuszát járt meglesni a görög temetőbe, hogy azt az örökkévalóságba átmentse, s így figyelmét elkerülték a kevésbé látványos jelenségek, pl. az, hogy az egyik lévai bank még az első világháború előtt parcellázta az ördögárok melletti vizenyős területet és amikor a szegény munkások és kisiparosok a hitvány házhelyek árát csaknem kifizették, a szerződés valamelyik mondva csinált formai hibájára hivatkozva a pénzt visszaadta. Ok: a korona világháború alatti elértéktelenedése nevetséges csekélységgé zsugorította a vételárat. Hiába mentek a károsultak a közigazgatáshoz meg a bírósághoz, igazukat sehol nem ismerték el – és a bank az eredeti vételár húszszorosáért másoknak adta el a házhelyeket. Ez volt az igazi disznóság.
Én is Léván nevelkedtem és egy egészen más Lévát ismertem meg: a becsületes, törekvő iparosok, szolid kereskedők, a városháza előtti munkapiacon két erős karjukat 60—80 krajcárért áruba bocsátó szőlőmunkások városát. Nem ezek voltak a povalacsok.
Léva povalacsait egészen másutt kell keresnünk: a városba beszivárgott „társaság” tagjai között, akik az ősi földet ide már csak virágcserépben hozták és egyetlen vagyontárgyuk a kutyabőr maradt, melyre magasra tartott orral oly büszkék voltak.
Hogy ez az ún. társaság mennyire gyökértelen, mennyire nem lévai volt, azt az államfordulat mutatta meg: tagjai Féjávai együtt észrevétlenül átszivárogtak Magyarországra, ahol a Horthy-rezsim alatt még fényesen meg lehetett élni a kutyabőrből és az összeköttetésekből.
Amilyen fejlett Féja „kritikai érzéke”, amikor másokról beszél, oly óvatos, midőn a saját családjáról van szó. A csizmadia származást kapás-kaszás-míves nemességé szépíti és elhallgatja apja öngyilkosságának körülményeit is, pedig ez a revolverdörrenés megindítója vagy befejezője lehetett volna egy valóban szociográfiai munkának, melyben nemcsak Eros és Bacchus jutott volna szóhoz, hanem első kézből, az apja munkatársainak és az anyjának elbeszéléséből rámutathatott vol¬na az utolsó magyar képviselőválasztás korruptságára, a rothadt közállapotokra, a hivatalok erőszakoskodásaira és az egyenlőtlenül mért igazságra. Féja csak a felületen mozog, amikor csak a fajtalankodást és mulatozást látja, a lényeget ilyen revolverdörrenések világítják meg.
Mit akart Féja a piszkolódásával elérni? A könyve hitelét akarta növelni? Akkor bakot lőtt. Lévaiak tucatjai bizonyíthatják, hogy könyve nem komoly forráskutatás, hanem hitvány pletykák alapján íródott és ezzel maga az író deklasszálja nullára korrajza értékét.
Bár Féja 1920 februárjában mutatott hátat Lévának, meg sem említi a 19-es eseményeket, amikor a lévai ifjak százai fogtak fegyvert, hogy ne csak Léván, de az egész világon ne legyen többé éhező gyermek, ácsorgó munka nélküli és kolduló öreg. A Vörös Hadsereg dicső harcairól hallgat. Ezt a hallgatást is megértjük. Nem mindenkinek tetszett, amikor a lévai városházára felrepült a vörös zászló.
Irásom célja a legélesebb tiltakozás, mert Léva nem a, povalacsok, hanem a hősök városa. Ezt meg kell itt mondanom volt bajtársaim: Bób Jóskák, Hribik Kázmérok, Vojnarovszky Gyulák, Nyiredi Jóskák, Varannai Gyulák, Kis Tónik, Jakab Lajosok és más hősi halott nevében, akik tizenkilencben az életüket feláldozva a lévai temetőben alusszák örök álmukat.
A Magvetőnek talán csak ennyit: Bizonyosan elromlott a magtisztítója és konkolyt vetett tiszta, búza helyett. Féja Gézának a Juhász Gyula-ügyben elfoglalt cseppet se szimpatikus állásfoglalása után ez súlyos vigyázatlanság volt.
KÓNYA FERENC
*Megjelent a szlovákiai Uj Szó 1S5S. augusztus S-l szamában.

„Állj elő, vén Márkus! vedd le süvegedet”
– Középkori birtokperek Békés megyében –
A KÖZÉPKORI jogi tanítókönyvek egyik utolsó példánya Werbőczy István 1517-ben kinyomtatott „Hármaskönyv’-e öntötte alkotmányos formába a birtok és határpereknél szokásban volt határjárást és eskütételt. Kalandos kiruccanás, perpatvar falvak és birtokosok közt olyan sűrűn fordult elő a feudális korban, hogy a pozsonyi országgyűlés 1647. évi 16 törvénycikke határozott a Hármaskönyv passzusainak felülvizsgálásáról.
Jutott a patvarkodásból Békés megyébe is. 1323-ban állított ki a nagyváradi káptalan egy bizonyítványt arról, hogy Joachim Péter fia birtokperben ötven Békés megyei nemes jelenlétében esküt tett Gara Miklós nádor 1413-ban kiállított írása szerint Neczpáili György és iktári Bethlen Gergely (a késöbbi erdélyi fejedelem őse) viszálykodás után kiegyeztek Eősi (Bethlenősi), Seprős, Csókástelek, Gyoma stb. birtokaira nézve. E birtokok miatt 1453—66 között a Neczpáli és Zokoli családok között nagyszabású háborúskodás folyt, melynek során a Zokoliak marhákat hajlottak el, erőszakkal elfoglalták Gyomát és kifosztották jobbágynépét. A perbe V. Lászlói király is beavatkozott, majd Mátyás király vetett neki végett. 1559-ben támadt „igyenetlenségök némi nemű föld körül” a fecskésieknek és orosháziaknak. A gyulai kapitány ítélkezett ügyükben. Váradról jött bírák döntöttek 1620 körül a békésiek és doboziak közt folyt határperben. A Vesze és Gerla közt határként húzódott Szigonyfok nevű víz miatt is állandóan torzsalkodott a két falu népe, mert a halászatból ki akarták szorítani egymást. 1630-ban a mezőtúriak perelték a szentandrásiakat, mert az utóbbiak művelés fogták „Cserki kun” nevű határrészüket. A túriak ‘kérésére vesztegethetetlen” török bírók jöttek Szolnokról. Az esküt tevők adatszalgáltatásai alapján megejtett határjáráskor kirakták a határjeleket, a vitás területet Túrhoz csatolva.
Három komor és víg történetet bontunk most ki, melyek kőzül az egyik felnőtt az irodalmi halhatatlanság világába.
1660 KÖRÜL JÁRT AZ IDŐ órája, amikor egy lovas török megverte Gerlán özvegy Szilágyinét, majd elvágtatott a faluból. Az özvegy fia, Szilágyi Lőrinc utánairamodott és megölte. Nehogy a következmények faluját sújtsák, a gerlai földről áthúzta a halott törököt Vandhátra, ami tudomása szerint Nemes-Ölyvedhez tartozott. Értesültek a gyulai várban a történtekről, és követelték a halott török vérdíját, ami igen nagy pénz volt. Az ölyvédiek ráesküdtek azonban, hogy Vandhát gerlai terület. A gerlaiaknak ki kellett fizetniük a vérdíjat.
Kivonultak a törökök Gyula térségéből is, amikor a csabaiak maguknak követelték Vandhátot. 1719-ben hallgatták ki tanúként a békési és szeghalmi bírósági emberek Megyeri Mátyást, Csete Andrást, Szabó Ferencet, Böncsök Mihályt, Simon Jánost, Győri Ferencet, Püsky Mihályt és Mátyást. Emlékezve a halott török vérdíjára, amelyet a gerlaiak kifizettek, bizonyították, hogy a “csabaiaknak nincs egy csepp jussok” Vandháthoz.
Az 1700-as ÉVEK elejéről való Körös-menti halászmonda hűen őrzi a középkori népi gondolkodásmódot. Szabó Károly múzeumi könyvtáros az Uj-Múzeum c. folyóirat 1850/1. évi VII. füzetébe jelentette meg Körös-Tartsa és Körös-Ladány egykori viszálykosának hagyatékát: “…a körös-ladányiak a tartsai határ egy részét magokénak tulajdonították, miből villongás támadván, törvényre került a dolog. Az öreg Márkus volt a ladányiak tanúja, ki is, miután a csizmájába a talpa alá előre ládányi földet tett, hogy majd ne hamisan esküdjék, a hely színére a bírákkal kiment, ott megesküdött, hogy azon föld, melyen ő áll, körösladányi föld, s rettentőén átkozta magát, hogy ha igazat nem mondana, testét a föld ne vegye be, hanem azon örvény nyelje el, melynek közelében áll. A bíróság ezen eskü szerint csakugyan a ladányiaknak ítélte a földet. Nemsokára az öreg Márkus meghalt, temetésére roppant nép gyűlt, s az egész szertartás szép renddel végbement. Midőn azonban már a koporsót sírba eresztették, s a sírásók a földet rá kezdték volna hányni, egyszerre csak az egész nép csodálatára a koporsó a földből felvetődött s a holttest a koporsóból kizuhanva az örvény fenekére szállott. Minthogy a halászoknak kötődéseivel sok bossúságot okoz, ezért nevezik ezt az örvényt Márkus örvénynek.”
A Szabó Károly közlése nyomán országos hírűvé vált szájhagyományt Arany János emelte 1552-ben irodalmi rangra. „A hamis tanú” című költeménye — melynek kezdő sora: „Állj elő, vén Márkus vedd le süvegedet” — magábazárja a népmonda gondolatmenetét, és párosrímű népies tizenketteseivel legszebb Békés megyei irodalmi hagyatékunk.
A KRÓNIKA SZERINT Dévaványán történt a harmadik est amikor még Gyoma szőlőtermő vidék volt, és majdnem sikerült túrkevi juhhajtás. Egyszer a mezőcsősz lélekszakadva futott be a ványai bíróhoz: „Bíró bátya, a határ tele van túrkevi birkával! Be kéne hajtani, és nem hagynánk kiváltaná egy-egy forinton alól! A bíró nyomban elhozatta a helyi itcés összes borát. Bár a tolvajt megbüntetni már rég nem volt szokás Ványan, ha bűnöst citálta meg a bíró, a tanács őt piszkolta ezért, nem a tolvajt, de hátha most nem végződne jól a kupak.
Összejöttek a meghívott törvénybeliek. A bíró feltette pápaszemét, a fenyőfa székek recsegése alábbhagyott, amikor megszólítótta az érdemes közönséget: „Miska, a határ csősze, ma házamba ügetett. Lihegni is alig tudott szegény, úgy megsietett”. Máris közbekiáltottak sokan: „Nem hagyjuk, mindhalálig!”, „Halljuk! Halljuk!”.
A bíró folytatta, közben szivárogtak a boros poharak a széksorok közt. Rózsássá vált a hangulat. A bíró szavainak csengése csakhamar kifestette a képet a hallgatóság homlokára. Még néhányan ellenezték ugyan a dolgot, de többen már gondolatban a túrkevi birkát hajhászták.
Nagy hűhóval indult a határ fele, aki birt. Már megközelítették a nevezett részt, amikor ezer és ezer gödény, vadlúd, darú és kócsag kélt szárnyra. Világgá repült a remény. Lehorgasztott orral vették útjukat hazafelé: Miska ványai csősznek nem kellett ujjait esküre emelnie a túrkevi birkák ügyében!…
A FEUDÁLIS KÖZÉPKOR régen elmúlt. Ma már nincsenek ehhez hasonló történetek. Mégis nem csupán üdítő esetek ezek:tanulságosak is.
VIRÁGH FERENC

A szeghalmi Dózsa kézilabdázóink sikeres bemutatkozása a kultúrműsorban is…
(Tudósítónktól.)
Zsúfolt nézőközönség előtt mutatkozott be nemrég a szeghalmi Dózsa kézilabda szakosztály kultúrcsoportja.
A közönség a sportolók színjátszóit nagy tapssal jutalmazta. Különösen nagy tetszést aratott a tánczenekar. Az előadás jövedelméből felszerelést vásárolnak.
A csoport terve, hogy a járás községeibe is ellátogat és a sport mellett kultúrműsorral is szórakoztatja a közönséget.

Az ifjúság iskolán kívüli nevelése és foglalkoztatása Szeghalmon
(Tudósítónktól.)
Szeghalmon a tanácsülésen legutóbb az Ifjúság kérdését vizslatták meg.
Papp József elvtárs, a községi tanács vb. elnöke elmondotta, hogy komoly munka vár a társadalom széles rétegeire a nevelési problémák megoldásában az iskolás korban, és azt követően is. Tekintve, hogy Szeghalom mezőgazdasági jellegű, így e téren kell az ifjúságunk foglalkoztatását biztosílani. Tervük, hogy a járási művelődési ház helyiségében a 13—14 éves gyermekeknek tájékoztatót tartanak a november 1-én kezdődő gyakorlati jellegű oktatásról
Az iskolaigazgató kendéményezésére az őszi oktatási év megkezdése alkalmával az iskolában rendszeresen vetítenek DIA-filmeket, melyeken bemutatják a mezőgazdaság munkáját, életét.
A tanácsülés megvitatta a beszámolót, majd határozatot hoztak egy pályaválasztási bizottság létrehozására, mely – megfelelő szakemberek bevonásával – foglalkozik az ifjúság elhelyezkedési kérdésével.
N. J.

SZEGHALMI DÓZSA – SARKADI KINIZSI 2:1 (1:1)
Szeghalom, 500 néző, Fülöp I.
Szeghalom: Deák – Bakos, Vígh, Csiga – Hajdú, Gidai – Weigert, Jákó, Tóth, Rigó, Papp.
Sarkad: Kovács – Juhász, Szoboszlai, Burázs – Szabó, Polyák – Mózes II, Tóth, Szabó, Szilák, Mózes III.
Nagy lendülettel kezdett a kát csapat. Többször veszélyesen kezdeményeztek a csatárok, de a kapuralövésekkel mindkét oldalon késlekedtek. A meddő játék után esett a színvonal. Csapkodó, kemény, helyenként durva lett a játék, amit a játékvezető megtűrt és nem orolt meg. A 35. percben egy lövésnél a sarkadi kapus kiejtette a labdát, amit Rigó a hálóba kotort. Hét perc múlva Mózes III kiegyenlített. Szünet után a sarkadi csapat támadott többet és veszélyesebben, mégis a hazaiak értek el gólt a kapus hibájából.
Jók: Deák, Weigert, Papp, illetve Polyák, Mózes III, Burázs.

Jubileum a Szeghalmi Halaspusztai Állami Gazdaságban
A Szeghalmi Halaspusztai Állami Gazdaság dolgozói alkotmányunk ünnepén a gazdaság 10 éves fennállásának évfordulóját is ünnepelték és augusztus 19-én egésznapos műsorral egybekötve ünnepséget rendeztek. A gazdasú színjátszói és népi táncosai szórakoztatták a közönséget. Az ünnepi beszédet Rocskár András igazgató tartotta, majd 32 700 forint jutalmat osztottak ki a gazdaság dolgozói között. Vasvári Imre, géműhelyvezető kitüntetésben részesült és több dolgozó „Kiváló Dolgozói” jelvényt kapott.Este a gazdaság dolgozói és a meghívott vendégek társas vacsorán vettek részt és reggelig szórakoztak.

-HATVANEZER TFORINTOS KÖLTSÉGGEL új betonjárda
Építését kezdték meg Szeghalmon, a Május 1 utcában.

MEZŐHEGYESI KINIZSI – SZEGHALMI DÓZSA 1:1 (1:0)
Szeghalom, 300 néző. Vezette: Sándor.
Kinizsi: Harangozó – Mészáros, Szokol, Csete – Lukács, Pozsár – Ottrok, Mezei. Molnár, Kovács, Tompa. Edző: Szabó Ferenc.
Dózsa: Deák — Halász, Vígh, Bakos – Weigert, Hajdú – Marsi. Csiga, Papp, Molnár, Jákó.
Lanyha mezőnyjátékkal kezdődött a mérkőzés. Mindkét oldalon a sérülések és eltiltások miatt a tartalékok is szóhoz jutottak. A mérkőzés második negyedórájában élénkebb lett a játék, akadt néhány gólhelyzet is, de a csatárok sokat pepecseltek a kapu előtt és a védők, különösen a két kapus mindig idejében hárítani tudott. Végül a 43. pereben Tompa megszerezte a Kinizsinek a vezetést. Két perc múlva a vendégek 16-oson belül szabálytalankodtak, a megítélt 11-est Vígh a kapusba lőtte.
Szünet után sem változott lényegesen a játék képe. Akadt több gólhelyzet mindkét oldalon, de a kapusok ezúttal is remekeltek. A hazaiak a hajrában egy kicsit erősítettek és a 87. percben ifj. Marsi beadását Molnár a bal alsó sarokba továbbította.
Jók: Harangozó, Lukács, Kovács, illetve Deák, Weigert, Papp.

VÉLEMÉNYEK megyei kulturális aktíva-ülés előtt
Szeghalmon éppen most tatarozzák, csinosítják a művelődési otthont. A járási tanácsnál Horváth János elnökhelyettes elvtárssal beszélgettünk a művelődési otthon feladatairól. Elmondotta, hogy ott, ahol a tanács úgy érzi, hogy a művelődésügy nem egy idegen, s nem egy terhes feladat, ott lehet eredményt elérni.
A járási tanács nemrégen foglalkozott a járási művelődésügyi helyzettel — a KISZ és a művelődésügyi otthonok kapcsolatával. Megállapították, hogy a késő őszi hónapokban a fiatalok szívesen keresik fel a művelődési otthonokat. Ilyenkor van is élet, színdarabokat tanulnak, ismeretterjesztő előadásokon vesznek részt. Az elmúlt években már a műsorválasztással sem volt különösebb baj. A színjátszó csoportok vezetői rájöttek,hogy sokkal nagyobb sikert érnek el a mai élettel, a ma emberének problémáját bemutató színdarabokkal.
Itt várunk segítséget a megyei aktívaüléstől, hogy ezt a meggyőződést erősítse színjátszó csoportjaink vezetőiben, kultúrmunkásaiban. Szeretnénk ebben az évben a kórusmozgalmat, s a tánccsoportok munkáját megjavítani. A régen híres sárréti táncegyüttest újra létrehozni. Ehhez kérnénk segítséget a megyei tanács művelődési csoportjától. A megyei aktívaülésen biztos sokat beszélnek majd az ismeretterjesztésről. Szeretnénk, ha az aktívaülés olyan irányelvet adna, hogy minden faluban egységes tematika szerint eredményes munkát tudjunk végezni.

– Aktíva ülést tartottaz elmúlt hétn a szeghalmi Hazafias Népfront és a békebizottság. Agyűlésen mintegy 40 aktíva jelent meg. Bálint József, a Hazafias Népfront elnöke ismertette a népfront tervét, az ősszel beinduló oktatással kapcsolatban.

MEGYEI BAJNOKSÁG
NÖK:
BCS. KÖTÖTT—SZEGHALOM 2:0 (0:0)
Endrőd, vezette: Veres II.
Gd: Várai, Kovács I. Váratlan, de teljesen megérdemelt a csabai győzelem, mely elsősorban a textilesek kitűnő védekezésének köszönhető. A Dózsa-csatárok nem boldogultak a jól záró zónával. Az ellentámadások során sok helyzetet teremtett a textiles csapat, és ezek közül kettőt ki is használt. A győztes csapat minden egyes tagja átlagon felül játszott, a Dózsából Jenovainé és Balogh tűnt ki.

FÉRFIAK:
BCS. MAV—SZEGHALOM 16:13 (8:4) Endrőd, vezette: Machalek.
Gd: Tomka (7), Orbán, Veres (3—3), Mistyurik, Eperjesi III, Novotni, illetve Jenovai (4), Bress (4), Mihalik (3), Izsó, Döge. A tartalékos vasutas csapat tervszerűbb játékkal győzött. A Dózsa sem használta ki fizikai és magassági fölényét. Jók: Tomka, Gálik II, Zentai, Furák, illetve Bress, Mihalik.

KONDOROSI VÖRÖS METEOR – SZEGHALMI DÓZSA 3:2 (2:0)
Kondoros, 500 néző, vezette: Lévai I.
Kondorosi VM.: Hajdú — Való, Nagy, Mokran – Csicsely. Kiskó – Megyeri, Havran, Kosa, Zahorán, Ungur.
Szeghalom: Deák – Halász, Weigert, Bakos – Hajdú, Csiga — Papp. Vigh, Farkasinszki, Marsi, Rigó.
Szeghalom Vigh hátravonásával a mérkőzés elejétől védekezésre rendezkedett be. Ennek ellenére a hazaiak veszélyeztettek és már az első percekben levegőben lóg a gól. Kósa a kapufát találja el, majd Havran hagy ki nagy helyzetet. A 10. percben Megyeri jól fut el, beadását Ungur kapura íveli, Deák öklözése rövidre sikerül, a lepattanó labdát Zahorán gólba lövi. Rá két percre Havran átadásába Wigert kézzel nyúl bele, a megítélt 1l-est Nagy értékesíti. Továbbra is Kondoros támad és formás baloldali támadás után Ungur szép gólt lő, amit a játékvezető érthetetlenül nem ad meg. A vendégek a gyors Farkasinszki révén veszélyeztetnek.
A második félidőben Szeghalom változtat a taktikán, Vigh előremegy és mindjárt megváltozik a játék képe. A hazai védelem megzavarodik és Rigó éles szögből gólt lő. Ellentámadás során Kósa fut el a szélen, beadását Megyeri belövi. Utána Zahoránt ugratják ki, gólját a bíró les címén nem adja meg. A 40. percben Vigh átjátssza őrzőit, leadását Marsi a kapus hibájából értékesíti.

– Színjátszó csoportot alakitottak a legutóbbi KISZ-összejövetelen a szeghalmi fiú diákotthonban. A fiatalok egy négyfelvonásos színdarabot tanultak be. A bevételből a társalgót csinosítják.

Televízió a diákotthonban
A szeghalmi fiú diákotthon lakói elhatározták, hogy társalgójukban saját keresetükön televíziós készüléket vásárolnak. Ezért a múlt vasárnap már 87 tanuló látogatott el a Töviskesi Állami Gazdaságba. A tanulók vidáman szedték a répát és már el is határozták, hogy a jövő héten segítenek a kukoricatörésben is. Eddigi keresetük 1600 forint. Nemsokára saját televíziós készülékük előtt gyönyörködhetnek a műsorban.

SZEGHALMI DÓZSA – BÉKÉSCSABAI VTSK 3:2 (2:0)
Szeghalom, 400 néző, vezette: Ozsvár.
Szeghalom: Deák – Halász, Bakos, Gidai – Hajdú, Csiga – Farkasinszki, Marsi, Rigó, Papp, Weigert.
Bcs. VTSK: Kubinszki – Molnár, Szabó, Machlik – Kubik, Mazán – Szikora, Bócsik, Kliment, Szabó, Bánki.
A mérkőzés hatalmas hazai hajrával kezdődött. A vendégcsapat az első félidőben teljesen a kapuhoz volt szögezve, csupán három-négy esetben tudtak lefutni, de eredménytelenül. A 25. percben Csiga csukafejese esett a hálóba. A hazai együttes tovább rohamoz, a 40. percben Rigó 20 méteres lövése köt ki a kapu felső sarkában. A félidő után a hazai együttes az irammal alábbhagyott, a vendégcsapat pedig erősített. A 62. percben és a 68. percben Bánki szép lefutása kiegyenlítő gólokat eredményezte. A 70. percből a hazai együttes újra hajrába kezd és Papp csukafejesével beállította a végeredményt. A játékvezetői hármas kiválóan működött: a vendégcsapat is szépen és sportszerűen futballozott, amit a közönség tapssal jutalmazott.
Jók: Papp (a mezőny legjobbja), Weigert, Halász, Csiga, illetve Bánki.

A megyei bajnokságért
NÖK:
SZEGHALMI DÓZSA – SZARVAS SC 6:1 (3:1)
Szarvas. Vezette: Kiszely.
Gd.: Bakó I, 5, Bakó II, illetve András.
Sokáig kiegyenlített küzdelem folyt. Jól tartották magukat a hazaiak.
Jók: Bakó I, Bakó II, Jenovainé, illetve András, Kugyela.

FÉRFIAK:
SZARVAS – SZEGHALMI DÓZSA 10:10 (8:2)
Szarvas, vezette Kiszely.
Gd.:Chletniki6, Tőkés 5, Molnár 2, Lázár, Valastyán II., Kugyela, illetve Bress 3, Izsó, Galáth 2-2, Jenovai, Döge, Molnár. Cak egyórás késéssel érkezett meg a szeghalmiak gépkocsija. A hosszú utazás okozta merevség az első félidőben meg is látszott a Dózsa-játékosokon. Szünet után kiegyenlített lett a játék.
Jók: Detár, Chlebniczki, Gutyan, illetve Döge, Bress.

Rajta, csak rajta!
– Igazgató elvtárs, eltűnt a Borcsa – jelenti ijedten a Töviskesi Állami Gazdaság állattenyésztési brigádvezetője.
– Hogyhogy eltűnt?
– Valahogy elszabadult az éjjel és sehol sem találták a tehenészek.
– Az erdőben keresték?
– Ott még nem, de mindjárt küldök egy embert…
– Küldjön vagy négyet, mert egy estig se találja meg abba a 200 holdos sűrűségben.
Aki már járt Töviskesen, s alig talált egy árnyat adó fát a nagy nyári hőségben, azt hiszi, hogy maláriás láz gyötri a 200 holdas erdőt képzelődő újságírót. Ami a képzelődést illeti, igaza van, de szolgáljanak mentségül az alábbiak.
Az ember azt hinné, hogy senki sem várja az őszi lombhullást, mert az a szép nyár végét jelzi. Pedig vannak, akik várják. Várja Zsirai Mihály erdőmérnök is, pedig ez az utolsó előtti lombhullás nyugdíjaztatásáig.
– Lombhullás után – olyan erdősítés lesz itt, a megyében, hogy no! – mondja olyan lelke-sedéssel, mint egy 18 éves fiatalember, aki évek múlva már az új erdőkben akar kószálni szerelmével. – De beszéljenek erről az írott számok. Először is a községek, városok és egyéb közületek fásításának adatait mondom el. Tessék jegyezni: Az erdőgazdaság Battonyán 65, Szarvason 30, Csabacsüdön 28, Kondoroson 11, Mezöberényben 30 hektár területet erdősít. Kétegyházán 16 hektár, Csorváson 14, Gyomán 10, Füzesgyarmaton 12,5. Dévaványán 10 bektár erdőt és facsoportot telepítenek most ősszel…
Zsirai Mihály egyre sorolta a községek nevét és a fásítandó területek nagyságát. Feljegyeztem mind, mert olyan jóleső érzés volt a fában szegény gyomai és szeghalmi járás községeinek fásítási tervéről hallani. A községi tanácsok és a legeltetési bizottságok most az ősz folyamán 35 hektárt erdősítenek a szeghalmi járásban. Ezenkívül erdősítenek az állami gazdaságok is, terv szerint 192 hektárt Ebből 105 hektár telepítés a Töviskesi Állami Gazdaságban lesz, 32 hektár pedig a Kőszigeti Állami Gazdaságban. Az erdősítést talajvizsgálat előzte meg, s ezek szerint a töviskesi és a kőszigeti területen jövője van a nyár, a mezei szil, a kőris és a különböző fajta tölgy fajtának. Egymaga a Töviskesi Állami Gazdaság egymillió 50 ezer fát ültet. Ebből 360 ezer nyár, 100 ezer hárs, 490 ezer tölgy lesz. Kőszigeten 320 ezer csemete kerül földbe.
Csoda-e, hogy az újságírói képzelet már 200 holdas erdőt lát Töviskesen? A második ötéves terv irányelvei 1965-ig 170—180 ezer hold erdősítését javasolják. Nem tudom, hogy beleszámít az is, mit most ültet Békés megye? Ha beleszámít, ha nem, annyi biztos, hogy nem vallunk szégyent.A Felsőnyomási Állami Gazdaság már tavaly is nagy területeket erdősített, s most újabb 10 hektárt telepít. Milliónyi fát ültetett eddig évente megyénk területén a Gyulai Vízügyi Igazgatóság is. Most október 1-től egy erdőmérnököt, négy erdészt alkalmazott az igazgatóság. Ez év őszén 132 ezer nemes nyárcsemetét ültetnek el, három év alatt pedig 4—5 soros erdősávval ültetik be a kacskaringós elővízű Büngösdi csatornát, ezenkívül még egy sor csatorna és víztároló csatornát. Növeli a megye erdőterületét az is, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósága csaknem 39 hektár területet ültet be fával a Mezőhegyes és Battonya közti vasút mentén, hófogó sávnak.
– Mindegy, hogy milyen céllal ülteti a MÁV, csak ültessen minél többet – jegyeztem meg, miután ezt is elmondta Zsirai Mihály.
– Erről jut eszembe, hogy a Herbária Vállalat a selyemhernyótenyésztés növelésére epreseket létesít, többek között Gyomán, Békésen, Gerendáson és Csorváson. Összesen 150 ezer epercsemetét rendelt tőlünk: Gyomára 12 ezret, Békésre, Gerendás¬ra 6—6 ezret.
– Nagyszerű! — kiáltottam fel.
– Még nem soroltam el: hatalmas mennyiségű suhángot és sorfát ültetnek el a községek bel-területére. Többek között Kétegyháza utcáira 17 ezer. Biharugra utcáira 15 ezer, Körösladány utcáira 12 ezer. Sarkadkeresztur utcáira hét és félezer fa kerül most az ősz folyamán.
– A KISZ-fiatalok és az úttörők most is bekapcsolódnak a fásításba?
Az ő címükre nem küldünk csemetét. De mint eddig, bizonyára most is érdeklődnek majd tőlünk, hogy hol lesz nagyarányú fásítás és bekapcsolódnak.
A számokból ítélve lehet ültetgetni eleget. Hát rajta, csak rajta! Változtassuk kellemesebbé, egészségesebbé fák sokaságával megye klímáját.
Kukk Imre

Megyei bajnokságért:
NŐK
SZEGHALMI DÓZSA – MARTFŰ 3:0 (1:0)
Szeghalom, vezette: Márton,
Gd: Bakó I (2), Endrődi.
A bajnokjelölt cipőgyáriak hatalmas iramú, egész magas színvonalú mérkőzésen szenvedtek vereséget. Kitűnő taktikával, sokkal ötletesebben vezette támadásait a Dózsa, még nagyobb arányú hazai győzelmet csak a pompásan védő Feketéné akadályozta meg.
Jók: szinte az egész Dózsa, illetve Feketéné, Barta.

FÉRFIAK
SZEGHALMI DÓZSA – MEZŐHEGYESI KINIZSI 19:18 (10:11)
Szeghalom vezette: Márton.
Gd: Jenovai, Döge (5-5), Bress (4), Galáth (3), Izsó (2), illetve Hoczopán (6), Kiss, Varsandán (4-4), Balázsik (3), Szuhánszki.
Ezen a mérkőzésen is gyorsiramú, sportszerű volt a küzdelem; Fej-fej mellett haladtak a csapatok. Csak az utolsó percekben dőlt el – megérdmelten – a mérkőzés sorsa.

– Jól sikerült szüreti bálat rendezett vasárnap a Szeghalmi Járási Művelődési Otthon vezetősége. A csősz-lányok és fíúk hagyományos sikert arattak a bálozók között.

– Hagyományos cigánybálat és műsoros estet rendeznek a fiatalok ma a Szeghalmi Járási Művelődési Otthonban. Az összejövetelre meghívták a környező községek fiataljait is.

– NÖVELIK a férőhelyek szamát a Szeghalmi Tüdőbeteg Gyógyintézetben. December elsejétől újabb 20 ágyat helyeznek el a kórtermekben, melyre a költségvetésből biztosítanak összeget.

– Munkaértekezletet tartottak a Szeghalmi Járási Tanács dolgozói. Az értekezleten a III. negyedévi munkáit értékelték, majd a szakszervezet elnöke bejelentette, hogy két helyiségből álló klub áll a dolgozók rendelkezésére. A klubszobákban televízió, könyvtár, rádió és egyéb szórakozási lehetőség van.

Tanácskoztak a népművelési vezetők Szeghalmon
A szeghalmi járási tanács művelődésügyi osztályán tanácskozást tartottak a járás népművelési előadóinak. A tanácskozáson Berki Imre népművelési felügyelő tartott vitaindító előadást, ismertette a népművelési autó munkáját és közölte a hallgatókkal, hogy az a járás területén Bucsára, valamint Körösújfalura is ellátogat. Az eddigi munka értékelésében elmondotta, hogy 22 öntevékeny kultúrcsoport működött a járás területén, azonban ezek most nem működnek, vagy kisebb csoportokban dolgoznak. Feladatul tűzte a művelődési előadók részére, hogy ezeket a csoportokat újjászervezzék.
Közölte az előadókkal, hogy az idén több nevelési, jogi, egészségügyi, történelmi és egyéb előadást szerveznek a járás területén. Megszervezik az ezüstkalászos tanfolyamokat is Körösladányban, Szeghalmon, Vésztőn, Füzesgyarmaton és még néhány községben.
Az előadások után élénk vita alakult ki. Többen felszólaltak és elmondották javaslataikat a további munkával kapcsolatban. A tanácskozás befejezésekor megválasztották a járási népművelési tanácsot.
Borbíró Lajos

Törik a kukoricát a diákok
A politechnikai oktatás keretében a szeghalmi diákok rendszeresen kiveszik részüket a fizikai munkából. A Töviskesi Állami Gazdaságban, mintegy 300 gimnazista törte a kukoricát három napon át. Különösen vasárnap, iskolai szünnapon sokan voltak. Szerdán, csütörtökön az általános iskola két felső tagozata a 7—8 osztályosok dolgoztak a gazdaság területén. De nemcsak a szeghalmi diákok ilyen szorgalmasak, hanem a gazdaság iskoláinak a tanulói is nagy igyekezettel segítenek a betakarítási munkák elvégzésében.
A diákok a végzett munkáért kapott pénzt egy kasszába gyűjtik és a téli, valamint a tavaszi és a nyári szünetben tanulmányi kirándulásra fordítják. Tervükben van az ország több nevezetes városának és egyéb történelmi helyek megtekintése. A gimnazisták televíziós készülék vásárlására gyűjtik a pénzt. A diákokkal együtt a nevelők is aktívan bekapcsolódnak a munkákba. Különösen László Istvánt, a fiú diákotthon igazgatóját illeti a dicséret szorgalmas munkájáért.

Járási tanácstagok fogadóóráin
(Tudósítónktól.)
A szeghalmi járásban rendszeresen megtartják fogadóóráikat a járási tanácstagok. Ezeken a fogadóórákon az egyéni kérések mellett sok közérdekű problémát is elmondanak a választók. Varga Gézáné tanácstag fogadóórája a legutóbb a földművesszövetkezet egyik boltvezetőjének munkájára tettek többen panaszt. A dolgozók kérték, hogy a földművesszövetkezet vezetősége vonja felelősségre a rosszul dolgozó boltvezetőt. Végh Mihály tanácstag fogadóóráján pedig többen kérték, hogy a körösladányi Uj Élet Termelőszövetkezet kapja meg az engedélyt a korszerű villanydaráló üzemeltetésére. A daráló üzemeltetése a lakosság igényeit is kielégítené. A tanácstag közbenjárása az engedélyt a termelőszövetkezet meg is kapta. Többen javasolták a választók közöl, hogy az iskolákban a közúti közlekedési rendszabályokat is ismertessék a tanulókkal, mert így elősegíthetik, hogy kevesebb baleset történjen a községben.

Szeghalom fejlődéséért
(Tudósítónktól.)
A községfejlesztési alapból és állami támogatásból sok gondot fordítanak Szeghalom fejlesztésére. A régi piacteret új utcában helyezték el, s mintegy 800 ezer forintot fordítottak az építésre. Az új piactérhez vezető utcát betonjárdával építik ki, melyre 190 ezer forintot fordítanak állami költségvetésből, a többi költséget községfejlesztési alapból biztosítják. A járda építését a napokban kezdték meg. A jövő évben továbbfejlesztik a községet. A terv az, hogy a Sztálin utat portalanítják és szélesítik. Százhúszezer forintos költséggel pedig egy új könyvtárat létesítenek a művelődési otthon mellett.

Kézilabda
NŐK
SZEGHALOM—BÉKÉSSZENTANDRÁS 12:1 (6:0)
Szeghalom, vezette: Marton.
Gd.: Bakó I. 6, Bakó II. 5, Boruss, illetve Kálmán.
Az idény végére jó formába került Dózsa most is könyedén győzött. Igaz azonban az is, hogy a szentandrásiak nagyon tartalékosak voltak.
Jók: Bakó I., Jenovainé, illetve Kálmán I.

Kézilabda
FÉRFIAK
SZEGHALOM — O. KINIZSI 17:16 (10:7)
Szeghalom, vezette: Márton
Gd.: Jenovai 6, Izsó 5, Bress, Mihalik 3—3, illetve Ambrus 8, Tatai 5, Pálfy 2, Pirer.
Tartalékos csapattal állít ki a Kinizsi, de még így is kiegyenlített, pompás küzdelmet vívtak a hajrában nagyon jól dobó Dózsával.
Jók: Jenovai, Bress, Izsó, illetve Dorotovics, Ambrus.

Jelentés a földekről
A szántóterület 29—30 százalékába kerül búza a szeghalmi járásban
A napsütéses, száraz időt kihasználva, jó ütemben halad a szeghalmi járás területén a kukoricatörés. A tsz-ek is, az egyéniek is mintegy 80—85 százaléknál tartanak a kukorica betakarításával. A kukorica-szárnak is levágták és lehordták mintegy 35—40 százalékát. Tavaly a járás területén 3100 hold őszi árpa vetés volt. Előreláthatólag most is ennyi lesz. Eddig mintegy 2200 hold van elvetve. A termelőszövetkezetek tervében 9500 hold őszi búzavetés szerepel, szántóterületük 30 százaléka. A szeghalmi Új Barázda Termelőszövetkezet ma estig igencsak befejezi 650 holdon a búzavetést, s péntek estig a szeghalmi Kossuth Tsz is végez az 500 hold búzavetéssel. Az egyéni gazdaságokban lassúbb a vetés üteme. Az idén mintegy 19 200 holdba, szántóterületük 29 százalékába vetnek előreláthatólag búzát. Eddig azonban 3500 holdon került földbe a mag.

ARKADI MSE – SZEGHALMI DÓZSA 4:0 (3:0)
Sarkad, 400 néző, vezette: Paulik.
Sarkad: Varga – Borbély, Barna, Balogh – Balogh, Kovács – Vida, Fábián, Torma, Mikes, Kiss.
Szeghalom: Bakos – Halász, Vígh, Hajdú – Boruzs, Csiga – Papp, Rigó, Turbucz, Deák.
A 10 emberrel kiálló vendégcsapat teljesen egyenrangú ellenfélnek bizonyult. A hosszú labdákkal játszó csonka csatársora sok meleg helyzetet teremtett a hazai kapu előtt, de a kitűnően védő Varga kapuját nem tudták egyszer sem bevenni. Az MSE csatársora időnként ellenállhatatlanul kombinált és gólokkal fejezte be támadásait.
Góllövők: Torma (3), Mikes,
Jók: Varga, Barna, Kovács, Torma, illetve Vígh, Halász, Rigó,

Jól fizet a rizs a Körösök vidékén
Á Körös-vidéki termelőszövetkezetek és szakcsoportok befejezik a rizs aratását s hamarosan nyugalomba vonulhatnak a cséplőgépek is. Eddig nem egészen 4 ezer holdról 560 vagon rizst eresztettek zsákokba. A ködös időjárást figyelembe véve igen jó eredmény a tizennégy mázsát meghaladó átlagtermés.
Különösen jól fizetnek az új, valamint az egy-két éves rizstelepek. A szeghalmi Rákóczi Tsz 26 mázsás átlagtermést takarított be, a mezőberényi Vörös Csillag 48 holdja 24 mázsájával fizetett, aminek döntő többségét minőségi vetőmag céljára vették át. A körösladányi Vörös Csillag, az örménykúti Szabad Föld és még számos Körös-vidéki tsz szintén 20 mázsán felüli rizstermést ért el. Jó eredményeket adtak a betegségnek ellenálló szovjet rizs fajták is: Szeghalom és Körösladány között a Dondorgi határrészen néhány évvel ezelőtt 243 hold egyéb célra alkalmatlan területen rendezkedtek be rizstermesztésre. Az első évek terméseit elvitte a köd vagy a bruzóne. Ez év tavaszán utolsó kísérletként uzrosz és dubovszki szovjet rizsfajtáikat vetettek, amiből 18 mázsás átlagtermést arattak.
A szakemberek véleménye szerint a jó terméshez sok segítséget adott a korai gondos vetés, ápolás és a nagymérvű műtrágyafelhasználás.

Összefogtak a szeghalmiak
(Tudósítónktól.)
A Szeghalmi Községi Tanács már régebben tervezte egy új piactér létesítését. Az elmúlt héten szombaton megkezdték a munkát, melyben a lakosság társadalmi munkával segített. A fiú diákotthon tanulói, a termelőszövetkezetek, valamint az állami gazdaság dolgozói csoportosan jelentkeztek, hogy segítenek a kövek felszedésében a régi piactérről, és annak elszállításában az új helyre. Ki kézi érővel, ki járművel segített a kövek hordásában. Hétfőn a járási tanács dolgozói az elnök irányításával több mint öt órát dolgoztak az új piactér építésében. A munkákban segítettek a földműveszövetkezet dolgozói is, hogy minél hamarabb megépítsék az új piacteret.

Megszépült a könyvtár, több az olvasó
A Szeghalmi Járási Könyvtár helyiségeit otthonosabbá, kedvesebbé tették. Mintegy ötezer forint értékben új székeket, asztalokat vásároltak és a könyvek részére új állványokat szereztek be, melyeken nagyobb lehetőség van a könyvek csoportosítására. A könyvtárban az elmúlt évhez viszonyítva csaknem 200 olvasóval növekedett a könyvtárlátogatók száma. A könyvtár dolgozói most több helyen fiók-könyvtárat is létesttettek, hogy még több könyvet juttassanak el a dolgozókhoz. A Mágori Gépállomáson, a Vésztői Kótpusztai Állami Gazdaságban, valamint az Új Barázda, a Kossuth, Béke és a Rákóczi Termelőszövetkezetben nyitottak fiók-könyvtárt.
A termelőszövetkezeti tagok már az első napokban igen sok könyvet vittek el a fiók-létesítményekből.
A könyvtár dolgozóinak kérésére a községi tanács végrehajtó bizottsága a községfejlesztési alapból, valamint a beruházási keretből összesen 120 ezer forintot biztosított a könyvtár bővítésére. A jövő évben egy olvasószobával, kölcsönzővel és raktárral bővítik ebből az összegből a könyvtárt.
Nátor János

A szeghalmi Új Barázda és a Kossuth Tsz befejezte a vetést
A szeghalmi járás termelőszövetkezeteiben a korábbi napokhoz viszonyítva változatlan a munka üteme. Ennek a változatlan munkatempónak az a magyarázata hogy a szeghalmi, a füzesgyarmati, a vésztői, a körösladányi, a kertészszigeti, a körösújfalui tsz-ek tagsága általánosságban már a korábbi hetekben is teljes erőbevetéssel dolgozott.
A Szeghalomról érkező hírek arról beszéltek, hogy a helybeli Kossuth és az Új Barázda Termelőszövetkezetben halad legjobban az őszi vetés. Azóta, a tegnap nyert értesüléseink alapján közölhetjük: mindkét szövetkezetben az árpa után már a búza is földbe került. Összesen 1350 hold árpát és búzát vetettek.
Füzesgyarmat határa is egyre népesebb. A Vörös Csillag, az Aranykalász, a Győzelem és a többi szövetkezetben maholnap befejezik a cukorrépa szedését, a kukorica törését. E két fontos növényből olyan magas termést takarítanak be, amilyenre a községbeliek nem emlékeznek. A szövetkezeti gazdaságok cukorrépatermése megközelíti a holdankénti 200 mázsát, a kukorica csőtermése pedig 25—30 mázsa között, sőt egyik-másik szövetkezetben 30 mázsa felett lesz.
A járás területén 22,5 ezer hold őszi gabonát vetnek. Öszi árpából 2400 hold, búzából 10—11 ezer hold vetés várja az esőt.
A füzesgyarmati, a körösladányi és a vésztői gépállomások dolgozói a tőlük telhető legtöbbet adják az őszi munkák sikeres befejezéséhez. A teljesítményt és a munka minőségét illetően különösen a füzesgyarmatiák és a vésztőiek emelkednek a körösladányiak fölé.
Az ősszel kezdő szövetkezetek tagjai lényegében már a közös táblákon dolgoznak. Igen jól indult a vésztői Búzakalász Tsz, Körösújfalun a Viharsarok és a Petőfi szövetkezetek szintén jól szervezik a közös munkákat. A tagság szorgalmasan vet. A Haladás Tsz-ben viszont vontatott a munka szervezése. Ez azonban a járás többi szövetkezetéré egyáltalán nem mondható. A munkák jelenlegi előrehaladásával a járás egész területén november első tíz napjában befejezik az ősziek vetését, a cukorrépa szedését és a kukorica betakarítását.

Téli expedícióra indul a dévaványai néprajzkutató
Bereczki Imre dévaványai néprajzkutató 200 kilométeres téli expedíciót tervez Békés megye és Bihar megye olyan területein, ahol azelőtt télen nem jártak emberek, kutató munkát akar végezni a közlekedési lehetőségekről, és arról, milyen munka folyik ezeken a területeken télen. Meg akarja tudni azt is, hogy milyen tapasztalatai vannak vadászoknak, pásztoroknak 20 évvel ezelőttről. Mit mutatnak a talajjavítások, és az egyéb műszaki munkák?
Békés megyében Békés, Vésztő, Okány, Szeghalom, Füzesgyarmat, Dévaványa, Hajdú-Bi¬har megyében pedig Komádi, Csökmő, Darvas, Nagyrábé, Sárrétudvari, Szerep, Püspökladány községek környékét akarja tanulmányozni.
A 200 kilométeres gyalogúton szerszáma fényképezőgép lesz, és egy 17 oldalas tanulmány, amelyben Sárrét-kutatás eddigi eredményeit foglalta össze.

– „Diákok hangja” cím aki ifjúsági tájékoztatót létesítettek a szeghalmi fiú diákotthon tanulói. Az írásos tájékoztatóban a diákotthon életéről, a szakkörök munkájáról számolnak be a tanulóknak a tájékoztató szerkesztői.

Ülésezett a Szeghalmi Járási Tanács oktatási állandó bizottsága
(Tudósítónktól)
Az elmúlt héten ülésezett a Szeghalmi Járási Tanács oktatási állandó bizottsága, melyen a gyermekvédelmi előadó tartott beszámolót. Többek között elmondotta, hogy vizsgálatot tartottak a járás területén kihelyezett állami gondozott gyermekek helyzetéről és megállapították, hogy a nevelőszülők évről évre nagyobb gondot fordítanak a gyermekek gondozására. Az előadó beszélt az iskolai mulasztások helyzetéről is. Örömmel állapította meg, hogy a járás területén az előző évekhez viszonyítva, ebben az évben a legminimálisabbra csökkent a hiányzók száma. Beszámolt többek között a politechnikai oktatás eddigi eredményeiről is. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ahol bevezették a politechnikai oktatást, igen jó eredményt értek el. Az állandó bizottság a beszámoló és a hozzászólások elhangzása után, a javaslatok alapján határozatot hozott arra, hogy segítik a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezését.

– Jól halad a földművesszövetkezeti új tagok szervezése Szeghalmon. Az elmúlt hetekben 82 új tagot szerveztek a földművesszövetkezet dolgozói.

Négyszázan vettek részt Szeghalmon az ünnepségen
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának ünnepére november 6-án este több mint 400-an jöttek össze a szeghalmi járási művelődési otthon nagytermében. A díszelnökségben a járási és községi vezetők mellett idős veteránok is helyet foglaltaik. Az ünnepséget Bálint József, a községi Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg, majd Csák Erzsébet és Szabó Lajos gimnáziumi tanulók szavalata után Miklósvári László iskolaigazgató tartotta meg ünnepi beszédét.

Labdarúgás
Szeghalmi Dózsa – Végegyháza, 3:2 (1:1)
Szeghalom, 120 néző, vezette: Vozár.
Szeghalom: Deák — Bakos, Hajdú, Halász — Csiga, Vígh I — Tóth, Boruzs, Papp, Rigó, Marsi.
Végegyháza: Tompa — Vanyó, Auguszt, Czuth — Paulik, Loss — Bakaity, Pasek, Faragó, Szedlacsek, Kotulák.
Az esős idő ellenére elég nagyiramú volt a mérkőzés. A hazai együttes sokat támadott, de eredményt csak a 30. percben Papp távoli lövésével érték el. A lendület tovább tartott. A vendégcsapat jobbszélsője, Kotulák a 40. percben kiegyenlített, 1:1. Az első félidőben az eredmény már nem változott. A félidő után a játék színvonala esett: csapkodó lett a játék, különösen a vendégcsapat részéről. A 43. percben Boruzs, a 67. percben Rigó révén a hazai együttes 3:1-re növelte előnyét. Majd a 80. percben Kotulák az előbbihez hasonlóan újból elhúzott, így 3:2 lett a végeredmény. A vendégcsapat küzdött, de technika nélkül játszott, a hazai együttes szépen adogatott és nagyobb eredményt is elérhetett volna.

Új naposszobát és téglakerítést építettek 67 ezer forintos költséggel Szeghalmon a fiú diákotthonban. A diákok társadalmi munkával segítettek.

Tanácsi vezetők az élen
Eddig mintegy hatvanan jelentkeztek a Szeghalmon kezdődő mezőgazdasági technikumi levelező tagozatra. A jelentkező tanulni vágyók küzött is elsősorban a tanácsok vezetői mutatnak példát. Technikumra jelentkezett a járási tanácselnök és elnökhelyettes, a pénzügyi osztályvezető, Füzesgyarmatról az elnök és a titkár, Körösladányból és Körösújfaluból az elnök, Szeghalomról pedig a titkár. A jelentkezők között Töviskesről 10 állami gazdasági dolgozó, Füzesgyarmatról 15 tsz-tag, de más termelőszövetkezetekből is jelentkeztek technikumi tanulásra, összesen mintegy 30—35 tsz-tag tanul majd a technikumban. A felvételi vizsgák december 10-én lesznek, és 1960 január elején kezdik meg az oktatást.

ermelőszövetkezetek és özségek villamosítása a szeghalmi járásban
A szeghalmi járásban az 1959 évi községfejlesztési tervekben több termelőszövetkezet villamosítása is szerepel. A MEGYEVILL és a DAV dolgozói már eddig is igen szép eredményeket értek el a járás területén a villanyhálózatok bővítésében.
Füzesgyarmaton az Aranykalász Termelőszövetkezet perjési és tengerizugi üzemegységei, valamint a termelőszövetkezet gépszínének villamosítását fejezték be. A villany bevezetésére a termelőszövetkezet mintegy 500 ezer forintot fordított.
Szeghalmon a Rákóczi Termelőszövetkezetben 250 ezer forintos költséggel villamosítják a szövetkezet központját. A községben ezenkívül 4700 méterrel bővítették ki a villanyhálózatot. Körösladányban Ujladány villamosítási költségeire 550 ezer forintot biztosítottak. Itt körülbelül ötkilométeres szakaszon bővítik a villanyhálózatot, s ezzel egy időben majdnem ezer családi házat kötneK be a villanyhálózatba. Az Uj Élet Termelőszövetkezetbe 400 ezer forintos költséggel vezetik be a villanyt és még ebben az évben befejezik az Uj Barázda Termelőszövetkezet villamosítását is.

– A „Debreceni lunátikus” című három felvonános szindarabbal mutatkozik be november 28-án a Töviskesi Állami Gazdaság KlSZ-szervezetében a szeghalmi fiú-diákotthon színjátszó csoportja.

Labdarúgás
Békésszentandrási Hunyadi – Szeghalmi Dózsa 2:1 (1:0)
Szeghalom, 200 néző, vezete: Ozsvár Zoltán.
Békésszentandrási Hunyadi: Apáti – Szálai, Pál, Csik – Mrena, Kiss III – Fekete, Megyeri, Kiss I, Ficzere II, Bagi. Edző: Sinka István.
Szeghalom: Deák – Halász, Hajdú, Bakos – Vígh I, Csiga – Papp, Boruzs, Tóth, Vígh II, Rigó. Edző: Mátyás Tamás.
A mérkőzés a kellemes. Jó időben sportszerű keretek között folyt le. A hazai együttes a vendégeket egész mérkőzésen át erős támadásokkal a saját térfelükre szorította, így a vendégcsapat teljesen védekezésre rendezkedett be. A hazaiak a sorozatos támadások ellenére a tehetetlen csatársor miatt gólt nem értek el. Az első félidő 41. percében Kiss III az öt és feles tájékáról az ügyetlenkedő fedezetek mellett a hálóba lőtte a labdát. A második félidőben ugyanolyan hazai támadásokkal veszélyeztették a vendégcsapat kapuját. Mégis a 70. percben Ficzere II révén a vendégcsapat 2:0-ra növelte előnyét. A 84. percben Vígh II fejelt góljával a hazai együttes szépített az eredményen. Dicséretet érdemel a vendégcsapat fedezet-hármasa, mert nagyon jól zárt, ezt bizonyítja az, hogy a mérkőzés alatt legalább húsz szögletrúgás volt, az általuk történt felszabadító rúgások miatt. A hazai együttes szívvel küzdött, de szétesően játszott. A játékvezetői hármas kifogástalanul vezette a mérkőzést.
Góllövök: Kiss III, Ficzere II. illetve Vígh II.
Jók: Apáti (a mezőny legjobbja), Pál, Mrena, Fekete, illetve: Rigó, Halász, Bakos, Deák.

Teljesítik községfejlesztési tervüket a szeghalmi járás községei
(Tudósítónktól)
A szeghalmi járási tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a járás községei az 1959. évi községfejlesztési terveinek teljesítését tárgyalták. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a községek teljesítik az 1959. évi terveket Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a lakosság igen sok segítséget adott társadalmi munkával. Bucsán a gyógyszertár építésénél, Vésztőn a villanyhálózat bővítésénél, Szeghalmon a piactér áthelyezésnél és a járdaépítésnél segítettek. A társadalmi munka értéke meg¬haladja a 202 ezer forintot. A járás községei mintegy 6 millió forint értékben teljesítették községfejlesztési tervüket.

Megnövekedett a tanulási vágy a szeghalmi járásban
A szeghalmi járásban ebben az évben különösen megnőtt a tanulni vágyó emberek száma. Az 1958/59-es tanévben csupán Szeghalmon és Vésztőn szerveztek a felnőttek részére általános iskola esti oktatást. Az idén ezzel szemben már 7 iskolában szerveztek osztályokat a felnőtteknek a járás területén. Ezek közül Füzesgyarmaton kettő, Vésztőn kettő, Bucsán, Szeghalmon, és Körösladányban egy-egy iskolában tanulják a VII. és VIII. osztály anyagát a felnőttek. Az osztályokban átlagosan 30-35 fős létszám van, ami igen jelentős az előző évekhez viszonyítva.

Tisztasági mozgalmat indítanak a tsz-ekben
(Tudósítónktól.)
Vezetőségi ülést tartott december 12-én Szeghalmon a járási Vöröskereszt. Az ülésen az elnökség beszámolt az eddigi munkákról és a további feladatokról. Kőszegi Sándorné elnök elmondotta, hogy a jövőben mit akarnak tenni. Igy többek között egy alapszervezetet hoznak létre a károlyderéki üzemegységben. A jövő évben 200 taggal növelik a taglétszámot. Vésztőn egy véradó-kört hoznak létre. Növelik az elsősegélynyújtó helyek számát és körösladányi Új Élet Termelöszövetkezetben is létrehoznak egyet. A tél folyamán megszervezik a termelőszövetkezetekben a munkacsapat- és brigádvezetők egészségügyi kiképzését. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét beindítják a „Tiszta termelőszövetkezetért” mozgalmat. Ebben a járás területén versenyt is indítanak. Több egészségügyi előadást szerveznek, melyeken filmet is vetítenek.

-7500 darab sorfát ültettek el ebben az évben Szeghalmon a község lakói az utak mentén és üres területen. Ha az időjárás engedi, még ebben az évben 10 ezerre akarják felemelni az elültetett fák számát.

– Új díszleteket, világító berendezést és függönyöket vásárol a szeghalmi és füzesgyarmati művelődési otthon vezetősége abból a 25 000 forintból, amelyet a járási tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésen a művelődési otthonok részére megszavazott.

Tervek 1960-ra Szeghalmon
A szeghalmi tanácsházán a hivatalos idő után is ég a villany a vb-titkári szobában. Hegyesi Gyula tanácselnök-helyettes és Faludi Géza vb-titkár már napok óta az 1960-as évi községiéjlesztési terv előkészítésén munkálkodnak.
A jövő évre — számítva a dolgozók társadalmi segítségére — nagyobb tervet állíthatnak össze Szeghalom fejlesztésére. Az 1950-es évben ugyanis a lakosság igen sokat segített az építkezésekben, a villany bevezetésében és útépítésben. A társadalmi munka meghaladja a 92 ezer forintot. A tanács vezetői tervezik, hogy a társadalmi munkában élenjáró dolgozókat a legközelebbi tanácsülésre meghívják és elbeszélgetnek velük a további tervekről.
1960-ra tovább folytatják á villanyhálózat bővítését, s mintegy 4700 méteres szakaszon 400 ezer forintos költséggel végzik el ezt a munkát. A lakosság segítségét is igénybe veszik és az eddigi felajánlások alapján mintegy 30 ezer forintos társadalmi munka várható a villanyhálózat bővítéséhez. A község saját erejéből 120 ezer forint értékű anyagot biztosít ehhez a munkához.
Tovább bővítik a művelődési otthont is. Egy három helyiségből álló könyvtárat építenek 130 ezer forintos költséggel. A nyár folyamán egy korszerű szabadtéri színpadot is építenek.
Ezenkívül a vízhálózat bővítésére és a törpevízmű építésére 450 ezer, a járdaépítésre pedig 130 ezer forintot terveztek be.

Skip to content