Békés Megyei Népújság 17. évf. 84. (1962.04.11)

A szeghalmi Péter András Ifjúsági Termelőszövetkezet életéből
Azt a célt, hogy a felnövekvő nemzedéket az életre és a munkára készítsük fel, az általános és politechnikai képzés csak akkor valósíthatja meg, ha szoros kapcsolatban lesz a munkával. Ezért a szocialista termelés munkásainak nevelése megköveteli, hogy a tanulókat már kiskoruktól bekapcsoljuk és megtanítsuk az erejüknek megfelelő munkára. Tizenöt-tizenhat éves kortól, mikor a gyermekek fizikailag és szellemileg is megerősödtek, az oktatás és a képzés egészét össze kell kapcsolni a fizetett termelőmunkában való részvétellel. Ezt a célt és feladatot próbáljuk mi is megvalósítani.
Több mint egy évvel ezelőtt alakult meg a szeghalmi gimnázium tanulóiból a Péter András Ifjúsági Tsz s tizenkét kh. földdel és 51 taggal kezdte meg működését. Bizony kezdetben igen sok nehézséggel és tapasztalatlansággal kellett megküzdeni, hiszen a szervezeti felépítés a nagy tsz szervezeti felépítése alapján épült fél. Azonban a körülmények eltérőek voltak, mivel itt nem felnőttekről, hanem gyermekekről van szó. Eltelt egy év. A gazdasági eredmények azt bizonyítják, hogy az ifjúság nemcsak a tanulásban, hanem a termelőmunkában is megállja a helyét. Az évet elég jól zártuk. A tsz tiszta jövedelme több mint 22 ezer forint. Ebből az összegből 12 ezer forintot osztottunk ki a tagság között. Egy-egy szorgalmas tanuló 5—600 forintot kapott, mint például Makra Magdolna, Gebei Irén. De volt olyan tanuló is, mint például Papp Ferenc, aki 1090 forintot kapott.
A fennmaradó összegből a közös alapra és tanulmányi kirándulás céljára tettünk félre pénzt. Többek közt nyúlállományt akarunk beállítani, hogy ezáltal a tanulók állattenyésztési ismereteit is bővíteni tudjuk. A nyulak számára a ketreceket a gimnázium politechnikai csoportja készíti el.
Tervünkben főleg aprómagtermesztés szerepel, mely nem nehéz munka és mégis jövedelmező termesztési ág. Emellett szerződést kötöttünk a helyi földművesszövetkezettél zöldségtermesztésre, hogy ezáltal is segítsük a falu áruellátását. Az ősz folyamán vetettünk magas hozamú olasz és szovjet búzafajtákat. Ez színtén azt a célt szolgálja, hogy a tanulók lássák, hogyan lehet a magasabb terméseredményeket elérni. A talajt már az ősz folyamán előkészítettük: a tanulók saját traktorunkkal szántották fel a földet. Ebben a munkában dicséret illeti Jánost, a Halasi Állami Gazdaság gépészét, aki szabad idejében megtanította a tanulókat a traktort vezetni s kezelni. Egyébként ő is az Ifjúsági Tsz tagjai sorába és teljesítménye munkaegységre van nyilvántartva. Természetes ez a munkaegység-nyilvántartás nem egészen azonos a hivatalosan elfogadott munkaegységtáblázattal, hanem ahhoz igazodva, a mi helyzetünknek megfelelően módosítottuk.
A lezárt gazdasági év eredményei beszédes bizonyíték az Ifjúsági Tsz eredményes működéséről. A tanulók körében is tovább nőtt az érdeklődés. A zárszámadó taggyűlés óta már 21 tanuló jelentkezett tagnak. Köztük olyanok akik eddig nem akartak részt venni a közös munkában. A megnövekedett taglétszámnak úgy fogunk munkát biztosítani, hogy termelést belterjesebbé tesszük. Az Ifjúsági Tsz tagjai egy színjátszó-csoportot is szerveztek, amely az előadások tiszta bevételével igyekszik növelni azt az összeget amit kirándulás céljára fordíthatunk.
Répa János tanár az Ifjúsági Tsz elnöke

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 17. évf. 82. (1962.04.08)

Társadalmi összefogás Szeghalmon az ivóvíz bevezetése és a csapadékvíz elvezetéséért
Szeghalom közművesítése jó néhány évvel elmaradt a rohamos fejlődés által megkövetelt szinttől. Ezt az elmaradást nehéz leküzdeni a községi tanácsnak és a község lakóinak. Rövid idő alatt nem is tudják megoldani csak úgy, ahogy a községi tanács v. b. titkára mondotta… “egészséges mértékkel”.
Hosszú lejáratú terveket dolgoztak ki a vízellátás megoldására és a csapadékvíz elvezetésére, a csatornázásra. A két terv együttes költsége eléri a 15 millió forintot. A község lakosságán is nagy teher nyugszik e két fontos létesítményből, de megéri és a község lakói vállalták is. A vízművésítéshez csaknem ötmillió forinttal járul hozzá a község lakossága. Az az eredmény, hogy május elsejére a vízműrendszer első ütemét meg tudják valósítani.
A csapadékvíz elvezetésének terve is csaknem hétmillió forint. Minden háztulajdonos a saját háza előtt rendbehozza, elkészíti vagy felújítja a vízlevezető csatornákat. Ezt a munkát, amelyre most különösen nagy szükség van, a csapadékdús tavasz miatt máris elkezdték.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 17. évf. 80. (1962.04.08)

Kétnapos küzdelmet vívtak az árral Szeghalom munkásőrei, lakosai és a Debreceni Vízügyi Igazgatóság dolgozói
A Kutas nevű vízgyűjtő csatorna Romániából hozza a belvizet, és Szeghalomnál torkollik a Berettyóba. A víz szintje a hét elejére olyan magasra emelkedett, hogy csaknem 80 centiméterrel volt magasabb, mint a maximális vízállás. A Berettyó vízszintje is magas volt, így alig volt átfolyás. A Kutas-csatornán másfél kilométerre a Berettyótól 13 átszivárgás keletkezett, amely 6, derék vastagságú átfolyássá vált. A Debreceni Vízügyi Igazgatóság műszaki gárdája azonnal kivonult, és megkezdte a védelem megszervezését. Szükség esetére felszerelt tíz szivattyút a Kutas-csatorna vizének a Berettyóba való átemelésére. Kedden este mégis szükségesség vált. hogy a szeghalmi munkásőr-szakaszt es a törzset riasszák a veszélyessé vált körülbelül 150 méteres szakaszra. Ezenkívül csaknem 400 szeghalmi lakos riasztására is sor került, majd a füzesgyarmati munkásőr-szakaszt is kivezényelték, sőt Békéscsabáról is jelentkezett munkásőr-segítség.
Az összefogás eredményeként 24 óra alatt megszüntették a szivárgásokat és az átfolyást. A gépek, kompresszorok mellett 6000 homokzsákból készítettek védőgátakat a szivárgások helyén. Az árvízvédekezés szempontjából legkényesebb pont Csökmő. Kórósziget magasságában a víz átfolyt a gátakon, és a lakosság 4 kilométeres nyúlgát építésével tudta a vizet megfékezni, és a lakóterületet megvédeni. Ebben a munkában is összesén 300 környékbeli lakos vett részt. Most már apad a Kutas-csatorna vize, azonban nagyon lassan. Az átfolyásoknál állandóan homokzsák-öblök állnak, belül pedig vaslemezekkel állítják a víz útját. A munkásőrök riadókészültségben vannak továbbra is és a lakosság is készen várja, ha újra segítségre lesz szükség.
A veszedelmes víz megfékezésében dicsérendő munkát végzett a lakosság, a Vízügyi Igazgatóság dolgozói, de különösen a szeghalmi járás munkásörei.
Kollárik János

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 17. évf. 77. (1962.01.01)

Kosárlabda
FÉRFIAK:
Békési Fmsz—Szeghalmi Gimnázium 72:50 (29:31).
Szeghalom, vezette: Darabos és Zala. Különösen az első félidőben volt nagy a küzdelem, amikor a hazai csapat vezetett. A második félidőben azonban a békésiek nagyobb rutinja megmutatkozott, s végeredményben bebiztosították győzelmüket. Legjobb dobók: Pocsai (21), Molnár II. (18/, Árdelán (11), illetve Gurmai, Jermendi (16—16).
NŐK:
Békési Fmsz—Szeghalmi Gimnázium 37:26 (16-10). Szeghalom, vezette:’Darabos és Zala. Az első helyezet békési csapat biztosan nyerte a mérkőzést.
Legjobb dobók: Nyíri (13), Kulich (10), illetve Boruzs (9).

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 17. évf. 72. (1962.03.27)

A hóvihar hősei
(Tudósitónktól)
Március 16-án délután, a Töviskesi Állami Gazdaság állomásáról a hóviharos időjárás miatt nem indították a menetrend szerint közlekedő kisvo- natot. Pár perccel később egy síró asszony jött gyermekével karján Szuha Géza vasúti főnökhöz, és elmondotta hogy kisfiának 40 fokos láza van, és orvoshoz szeretné vinni. Szuha elvtárs látva a beteg kisfiút, azonnal utasítást adott ki, hogy két motor pályamunkásokkal induljon útnak, és vigyék orvoshoz a beteg kisfiút és édesanyját. Kozák András es Szimükó István motorveze- tők vállalták a feladatot, útnak indulták a kisfiúval és aggódó édesanyjával. Hóakadályokon kellett keresztültörniük, és ahol nem volt elegendő a két motor, ott a pályamunkások kézi erővel dobálták szét a havat a vonat elöl. Háromórás megfeszített munka után szerencsésen megérkeztek Szeghalomra, ahol még idejében sikerült orvoshoz juttatni a beteg kisfiút.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 17. évf. 64. (1962.03.17)

Kosárlabda
Férfiak
Szeghalmi Gimnázium — Gyulai _ Gimnázium 48:33 (18:15)
Szeghalom, vezette: Sárkány.
Végig szoros küzdelmet vívott a egyenlő képességű csapat, és még a II. félidő közepén is 1—2 ponttal a gyulaiak vezettek, azonban a hajrát nem bírták, és a jobban dobó hazaiak az utolsó percekben 15 pontos előnyre tettek szert és megnyerték a mérkőzést.
Legjobb dobók: Madar 24, Jermandy 11, illetve: Szigetvári 17, Gubicza 8.
Nők
Gyulai Gimnázium—Szeghalmi , Gimnázium 26:18 (14:8)
Szeghalom, vezette: Szigetvári/és Radnai.
A mérkőzést végig a gyulaiak irányították, és jobb dobó formájukkal biztosan szerezték meg a győzelmet. Legjobb dobók: Máthé 19, illetve: Farkas 8.
Műsoros est Szeghalmon
Az elmúlt héten a Pedagógus Szakszervezet járási bizottsága rendezésében a szeghalmi pedagógusok műsoros estet rendeztek a járási kultúrházban.
Az előadás színvonala megnyerte a közönség tetszését. Egy felvonásos darabok kerültek színre, melyeknek feladata az volt, hogy a társadalmi élet fonákságait ostorozva nevelje a közönséget. A rendezvény munkájából kivették részüket a szeghalmi pedagógusok közül különösen a II. számú iskola és a gimnázium nevelői. Az előadás tiszta jövedelméből a nyár folyamán egy közös társasutazást szerveznek.
Répa János Szeghalom

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság. 17. évf. 62. (1962.03.15)

– 2948 MÁZSA BAROMFIT adtak át a felvásárlóknak a szeghalmi járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben a betervezett 2366 mázsa helyett.
– HUSZONNYOLC ÚJ TAGOT vettek fel a legutóbbi közgyűlésen a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezetbe. A gyűlésen Árpád Antal elnök számolt be a termelőszövetkezet elmúlt évi munkájáról és az 1962. évi tervről. A beszámoló után kibővítették a termelőszövetkezet vezetőségét.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság. 17. évf. 62. (1962.03.15)

Labdarúgás
Északi csoport
Szeghalmi Petőfi – Okányi TSZSK 2:0 (1:0)
Okány, 400 néző. Vezette: Bús.
SZEGHALOM: Veres – Gidai, Gurmai, Bakos — Kincses, Serfőző — Papp I., Boruzs, Csiga, Papp II., Boros. E.: Vigh Károly. OKÁNY: Szabó — Fehér, Irázi , Pesti — Dézsi, Kozma — Urszán, Gyetvdi, Kincses, Kónya, Szilágyi. E.: Méhes Sándor.
Idényeleji formában végig sportszerű mérkőzést vívott a két csapat. A vendégek korszerűbben, a helyiek lelkesebben játszottak. Az 50. percben Kincses, a helyiek középcsatára megsérült, mely a végeredmény kialakulását erősen befolyásolta.
Gl.: Kozma (öngól), Papp I,
(Nagy)

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság. 17. évf. 61. (1962.03.14)

Segítőtárs jelentkezik
A SZEGHALMI földművesszövetkezet irodistái nemrég költöztek el új helyükre és ezen az új helyen most már sokkal jobban érzik magukat. Valamivel tágasabbak a szobák, keli is, hiszen hirtelen nem is tudnám megmondani, hogy milyen sokan dolgoznak btt. Az új hely tehát kényelmesebb, jobb, bár az átalakítások nem fejeződtek be egészen, és az épület végén egy félbemaradt rész csak a tavasz végére készül el.
— Az lesz a tanácskozó-terem és klub-szoba is — mondja Juhász János, a földiművesszövetkezet igazgatóságának elnöke —, nagyrészt társadalmi munkával építjük, mindenki szívesen segít.
így kezdődött ismerkedésünk, melynek oélja az lenne, hogy némi tájékoztatást kapjunk: hogyan segíti a fökfenűvesszövetkezet a község kulturális életét és ők maguk mit tudnak tenni a szórakozás, a kollektív élet dolgában? Hogy a kérdést körülbelül ilyenformán feltettük, Juhász elvtáns néhány számadatot kór a pénzügyi osztálytól, amit perceken belül meg is kap és máris kezdődhet az interjú.
— Fogas kérdés, gondolom, nem egy föMtaiűvesszövetkezetnél már feltettek hasonlót és bizonyos, hogy nem mindenütt kaptak megnyugtató választ. Nem, nem vagyunk el- bizakodottak, én sem tudok különös, nagy dolgokról beszámolni, de azért valami van. Forinttal és mással is igyekszünk segíteni, hozzátenni valamit a népművelés munkájához.
Előkerül a kis papírlap, melyet Ez imént kapott a pénzügytől.
— Tavaly év végén háromezer forintot tudtunk adni a járási könyvtárinak könyvvásárlásra. Nem nagy összeg, d!e jobb a semminél. Mi is örültünk, hoigy adhattunk és a könyvtár is örült, hogy kapott.
— Nem árulok zsákbamacskát, más, nagyobb pénzösszegről nem tudok beszámolni. Tudja, minden attól függ, hogy milyen eredményesen zárjuk az évet, ezt a háromezer forintot is a tavalyi eredményünkből kerítettük elő. Állandó jellegű az olyan segítség, hogy útiköltséget fizetünk a Sárréti népi együttes tagjainak (sokan vannak benne a mi fiataljaink közül) és szó esett már arról is, hogy a művelődési ház kirándulásokat szervez és az ilyen kirándulásoknál is megkeressük, mit tudunk mi adni, mivel tudunk mi hozzájárulni? Persze, mindez még nem sok, de ha a földművesszövetkezet még jobban, még eredményesebben dolgozik, akkor az anyagi támogatás mértéke is ugrásszerűen megnövekedhet.
MINDAZOK, melyekről az igazgatóság elnöke beszél, kifelé sugározodnak elsősorban. Viszont az is érdekes, hogy saját dolgozóik kulturális ellátottságát miként tudják alakítani, támogatni? A felvilágosítás röviden ennyi: „Tavaly fotoszakkört alakítottunk, vásároltunk számukra egy nagyítógépet. A szakkör rövidesen tablókat készít különböző üzemágak munkájáról és ezeket a boltok kirakatában helyezzük el. Sportolóink is kaptak új felszerelést, labdarúgó-csapatunk a
községi bajnokságban játszik, azonkívül — kicsit rapszodikus ugyan a felsorolás — vásároltunk hat darab színházi bérletet, mellyel rendszeresen látogatják dolgozóink a
Jókai Színház előadásait.”
Sok másról is szó esett még és igen határozottan kirajzolódott az, hogy Juhász elvtárs — amikor, alio! és ahogy csak teheti — támogatja a község kulturális életét, a problémákat jól ismeri, hiszen tagja a
művelődésügyi bizottságnak ős a
községi tanács v. b.-nek is, ezek a funkciók pedig jó tájékozottságot biztosítanak abban, hogy mi a fontos a népművelési munkában.
Az iroda számos dolgozója mégis többet szeretne. Lehet, hogy kicsit tovább is nyújtóznának, mint ameddig az anyagi lehetőségek takarója ér, de főleg a fiatalok hiányolják, hogy a fotoszaikkörön és a sporton ■kívül nincs más tehetőség kulturális szórakozásra.
Ha valaki jobban kézbe venné őket, szíves-örömest próbálkoznának kisebb jelenetek, vagy talán még nagyobb színpadi művek megtanulásává! is, egyelőre talán csak önmaguk szórakoztatására — de nyilván ez a kiindulópont. Elek Ildikó statisztikus, aki egy hónapja dolgozik az irodában, hevülettel beszél a KISZ-ről (mert KÍSZ-alapszer- vezetük az van). A huszonnyolc KISZ-tag most március 15-e megünneplésére, a tavaszi kulturális szemlére készül: szellemi vetélkedő- csapattal akarnak indulni.
Juhász elvtárs azt mondja, hogy ebben az évben — főként a tanácskozó-klubterem felépítésével és berendezésével sokat lépnek majd előre. Ez így is van! A KISZ-tagok, de az idősebb dolgozók is nagyon várják már azt a pillanatot, amikor ott összejöhetnek, szórakozhatnak, művelődhetnek. Ezért is segítik önzetlenül ki így, ki úgy azt az építkezést.
VÉGSŐ következtetés: a föld- művesszövetkezet már eddig is adott, de ezután még többet szándékozik adtai a község kulturális életéhez, mert szükségét érzik ennek, és úgy vannak vele, hogy önmaguknak adják, a szeghalmiak javára.
Sass Ervin

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság. 17. évf. 52. (1962.03.03)

Fodrászgondok Szeghalmon
Az egyetlen nagyobb község volt még tavaly megyénkben Szeghalom, ahol nem szolgáltató szövetkezet, hanem csak kisiparos férfi- és női fodrászok dolgoztak. A KISZÖV és a tanács javaslatára a Békési Fodrász Kisipari Szövetkezet részleget nyitott a községben, amely azóta működik. Problémájuk ezernyi akad, de a legfájóbb, ami egyébként a meglévő részleg anyagi bázisával is összefügg, hogy helyiséghiány miatt nem tudtak női részleget nyitni. A ktsz nyolc hónappal ezelőtt igényelte a tanácstól a helyiséget, de nem sikerült azóta sem a problémát megoldani, bár egy alkalommal lapunk is foglalkozott vele. Hogy olvasóink megismerjék a helyzetet, álljanak itt a nyilatkozatok:
Perdi Béla, a ktsz elnöke:
– Mi eleget tettünk annak a kérésnek, hogy részleget nyissunk Szeghalmon, de úgy gondoltuk, nagyobb segítséget kapunk. Mindenki tudja, hogy a kisipari fodrászmunkában a női fodrászat sokkal jövedelmezőbb, mint a férfirészleg. Ezzel azt akarom bizonyítani, hogy a szeghalmi férfifodrászok bizony nagyon keveset keresnek ahhoz, hogy a részleget fenn tudjuk tartani. Ezért igényeltük a női fodrászat részére a helyiséget, azonban ez ideig még reményekkel sem nagyon kecsegtetnek bennünket.
Sándor József, a járási tanács elnöke:
– Tudjuk, hogy indokolt a ktsz kérése. Sajnos, helyiség dolgában nagyon rosszul állunk. Egyedüli lehetőség az lenne, ha a kenyérboltot a Gyomai Sütőipari Vállalat megszüntetné, ezt azonnal ki is utalnánk. A kenyérboltra Szeghalmon nincs szükség, mert a földművesszövetkezeti kereskedelem a lakosság igényeit ki tudja elégíteni.
Így nyilatkozott Faludi Géza elvtárs is, a községi tanács titkára. Álljon itt a Gyomai Sütőipari Vállalat igazgatójának, Dankó elvtársnak véleménye is.
– A kenyérboltot nem szüntetjük meg, mert vállalatunk felel a dolgozók kenyérrel való ellátásáért. Nem vagyunk hajlandók más üzlethelyiségbe sem költözni.
És e nyilatkozat után most hallgassuk meg újra Faludi Géza elvtársat.
– A lakosság ellátásáért mi felelünk. Véleményem szerint biztosítva van a kenyérellátás.
Hadd mondjuk el mi is véleményünket A Békési Fodrász Ktsz-nek kell a helyiség, ezt bizonyítanunk sem kell. A járási és a községi tanács vezetőinek egybehangzó véleménye szerint meg is lehetne oldani, ha a sütőipari vállalat egy kis megértést tanúsítana. Megkérdeztük a kenyérbolt vezetőjét, milyen forgalma van az üzletnek? Azt válaszolta, hogy két-két és fél mázsa kenyeret ad el naponta. Ez azt jelenti, hogy a földművesszövetkezeti bolt – amelyik egyébként 50 méterre nyílna a vállalat helyiségétől- nyugodtan vállalhatná a többletet.
A Békési Fodrász Ktsz problémája, s annak a hat ktsz-tagnak, aki Szeghalmon dolgozik és 16 tagú családot tart el kevés keresetből, sorsa a Gyomai Sütőipari Vállalat kezében van. Ügy hisszük, egy kis megértés sok mindent megoldana.
Kiss Máté

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta
Skip to content