Békés Megyei Népújság 4. évf. 36. (1959.02.12)

Kétezer méter járdát építenek Szeghalmon
Az elmúlt évben Szeghalmon annyi járdát építettek, mint a felszabadulás előtti években összesen. Ehhez hozzájárult a község lakossága is, akik az építkezést társadalmi munkával segítették. Az 1959-es községfejlesztési terv szerint ebben az évben újabb 2000 méter járda építését kezdik meg a, járdát a Sztálin úton, Petőfi úton, Kossuth úton, és az Árpád úton építik.
A legutóbbi tanácsülésen a tanácstagok vállalták, hogy a járdaépítéshez több mint 30 ezer forintot érő társadalmi munkával járulnak hozzá.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 33. (1959.02.08)

Nem volt hiábavaló
A kályhában vígan duruzsolt a tűz, a lángok mohón körülnyaldosták a fát. Musti Sándor szeghalmi fodrászmester üzletében a falon mesterlevél, két Toldi Miklóst ábrázoló rajz díszeleg. Az egyiken a farkasokkal hadakozik, a másikon a bőszen fújtató, elszabadult bikával viaskodik.
Egy idősebb ember ült a székben. Hajat vágatott. Csattogott az olló s a levágott őszes hajtincsek úgy hulltak a padlóra, mint odakünn a szállingózó hópelyhek. A mester a szék körül sürgölődött: egy-egy pillanatra megállt és szemüvegén át nézegette, hol kell még vágni a hajból, hol kell még igazítani. Közben beszélgettek, mindennapos dolgok kerültek szóba. A vendég jó hangosan ejtette ki a szavakat, hogy a nagyothalló mester megértse mit mond. És míg így társalogtak, kész lett a hajvágás.
A vendég felkelt a székből, fizetett, majd elment. Ketten maradtunk az üzletben. A mester kérdően pillantott rám, aztán megszólalt:
– Tessék! Hajvágást vagy borotválást parancsol?
– Köszönöm, nem kérek semmit. Hanem ha lenne egy kis ráérő ideje, megkérném beszéljen életéről, szakmájáról.
Egy pillanatra révetegen maga elé pillantott, megsimogatta megritkult , őszes haját. Aztán letelepedett a padra. Lassan megeredt a szava:
– Erről bizony sokat lehetne mesélni. Sok minden történt velem az életben. Szeghalmi vagyok. Itt születtem 1901-ben. Később elkerültem Debrecenbe, ott álltam fodrász tanulónak 12 éves koromban. Két és fél évig tanultam a szakmát Amikor felszabadultam még egy ideig ott dolgoztam, aztán elkerültem Nagyváradra, onnan meg Pestre. Sose felejtem el az ott töltött éveket. Itt ismertem meg igazán az életet, messzi a szülőfalumtól. Egyedül éltem, barátok után vágytam. Beléptem a szociáldemokrata pártba, eljártam as előadásokra. Több tüntetésben is részt vettem. egyszer-másszor, majdnem jijutott a kardlapból is, amit szívesen osztogattak a tüntetőknek a rendőrök. Így járta akkoriban, ha az ember az igazát kereste – legyintett egyet.
Majd hirtelen másról kezdett beszélni. életének egy tragédiájára emlékezett.
– Az egyik reggel észrevettem az üzletben, ahol mint segéd dolgoztam, hogy nem hallok. Beszéltek hozzám, én meg alig értettem mit mondanal. Talán megfáztam, vagy huzatot kaptam, de egyre gyengébb lett a hallásom. Ajánlottak egy orvost. De hiába kezelt. Nem tudott rajtam segíteni. Pénzem is elfogyott, hiába is mentem volna segítségért. Kinek számított akkor a szegény ember gondja? Elkeseredtem, fogtam magam és hazajöttem. 1932-ben letettem a mestervizsgát, majd kiváltottam az iparengedélyt. Azóta itt dolgozok.
Több mint egy évtizedig volt a fodrász szakosztály elnöke. Elnöksége alatt 150 tanulót vizsgáztatott. S ha a tanuló a mester hibájából nem sajátította el jól a szakmát, akkor bizony a a tanítómesternek is nem egyszer megmosta a fejét. Féltően ügyelt arra, hogy ez a szép mesterség jó szakmunkásokkal gyarapodjon. Ő maga hét tanulót nevelt.
A mester a fővárosban magába szívott tudatossággal küzdött itthon is az igazságért, a kisiparosság érdekeiért. Még dr. Karácsonyival, a helyi lap egyik szerkesztőjével is szembeszállt, amikor az az egyik cikkében a kisiparosságot kigúnyolta.
Dolgozott, küzdött és közben továbbra is mély meggyőződéssel hitt abban, hogy egyszer majd eljő az a világ, amiről olyan sokat hallott a pesti munkásoktól. Amikor már nyilvánvaló lett, hogy a németek elveszítik a háborút, ha tehette, ott ült a rádió mellett. Moszkvát hallgatta. Mohón itta magába a legfrisebb híreket. Egyszer majdnem rá is fizetett, mert mint nagyotthalló ember, erősebbre állította a rádiót. A csendőrök gyanút fogtak. Nagynehezen sikerült kimosakodnia. Hogyne fogtak volna gyanút, mikor úgy tartották számon a községben, mint zsidóbarátot. “Ilyentől minden kitelik” – okoskodtak az úri rend rettenthetetlen védelmezői. Mert nagy bűn volt a kakastollasok szemében, ha valaki elítélte az embertelenséget. Ha fájt a szíve, amikor látta, hogy mint a barmokat, úgy hurcolják el az embereket, Csak azért, mert zsidók.
Az új világot talán nem is annyira önmaga, hanem fia miatt várta. Tudta, ha tovább tart a Horthy-rendszer a fia se lehet több nála. Pedig mindig arról ábrándozott hogy fia többre vigye az életben, mint ahogy neki sikerült. Teljesült vágya.
– Látja azokat a rajzokat? – mutatott a falra aggatott Toldi képekre, a tekintetével szinte megsimogatta mindkettőt. – A fiam rajzolta őket még gyerekkorában. Szeretett tanulni, jól rajzolt Három éve vasúti mérnök lett. Járt már Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában. Megbecsült ember. Ha nincs ez a világ, sosem tett volna belőle mérnök. Örülök, hogy így lett. Nem volt hiábavaló az életem.
A kályhában még duruzsolt a tűz. Melegség áradt szét a helyiségben. De nemcsak a tűz melegített. Egy sok küzdelmet átélt ember szívének melegét is éreztem.
Podina Péter

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 31. (1959.02.06)

Jól sikerült spartakiád verseny a szeghalmi járásban
A szeghalmi járási kultúrházban rendezték meg az őszi-téli spartakiád sakk és asztalitenisz járási döntőjét vasárnap délelőtt 9 órakor. A több mint 100 főnyi közönség nagy tapssal jutalmazta a legjobbakat.
Eredmények:
Asztalitenisz férfi csapatban első lett Vésztő, második Körösladány, harmadik Szeghalom és negyedik Bucsa.
Párosrversenyben első lett Kiss-Pardi vésztői, második Keliger-Hegedűs körösladányi és harmadik Mihalik—Villám szeghalmi pár.
Az egyéni versenyben legjobbnak bizonyult Keliger lstván körösladányi, második Kiss József vésztői és harmadik Padi Sándor vésztői versenyző.
A vegyespárosbam a Kiss-Szappanos vésztői pár mutatkozott a legjobbnak.
A női csapatversenyt a vésztőiéi nyerték. Ugyancsak vésztői versenyző, Szappanos Elvira bizonyult az egyéniek versenyében is a legjobbnak.
A sakkversenyben első lett a szeghalmi (Bálint—Nagy—Villám és B. Major), míg a második Bucsa és a harmadikok pedig a vésztőiek.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 31. (1959.02.06)

Szeghalmi jegyzetek
(Tudósítónktól.) A szeghalmi földművesszövetkezet dolgozói a napokban a szövetkezet éttermében termelési tanácskozást tartottak, ahol az elmúlt félév munkáját vitatták meg. A gyűlésen megállapították, hogy a földművesszövetkezet 200 ezer forint nyereséggel zárt. Nyolcan pénzjutalmat, heten pedig könyvet kaptak.
Az Állatforgalmi Vállalat szeghalmi járási kirendeltsége a felvásárlási tervét sertésből 95,8 százalékra, vágómarhából pedig 111,6 százalékra teljesítette. Az 1959 első negyedévi terv teljesítésében kisebb lemaradás van. Az Állatforgalmi Vállalat vezetősége elhatározta, hogy a még hátralévő időben minden erővel igyekszik, hogy a tervet teljesítse.
A szeghalmi járási tanács szombaton délelőtt 9 órakor tartott értekezletet, ahol megvitatták a tanács elmúlt negyedévi munkáját. Az értekezleten több tanácstag munkáját tárgyalták meg, így például Sándor Jenő, Kóti Józsefné, Láda András, Vigh Mihály és Czikora Mihályné tanácstagokét, akik mind a tanács, mind társadalmi munkában élen járnak. Az állandó bizottságok közül különösen az oktatási bizottság végzett jó munkát, amely rendszeresen látogatta a járás intézményeit és sok segítséget adott.
A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében különösen jól dolgozott a füzesgyarmati és a körösladányi tanács. Ezenkívül a körösladányi pénzügyi és mezőgazdasági dolgozók munkája kiemelkedő.
Nátor János

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 29. (1959.02.04)

A kultúra rügyfakadása a Sárrét központjában
“Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” írta Batsányi a Franciaországi változások című versében. Ezzel a gondolattal a fejemben szálltam le Szeghalom állomásán a vonatról, hogy én pedig Szeghalom kultúrmunkájára vetem “vigyázó szemeimet”. A hosszú úton, mit a kultúrházig megtettem, sárréti emberek arcát villantotta felém a szél által lóbált lámpák fénye. Derűs arcok tűntek fel, s mentek el mellettem. Egy kivilágított kirakat előtt három ember állt és gesztikulálva beszélgettek.Egy kitett plakát felolvasásáról adtak hangokat. Elmenőben “Na majd meglátjuk” mondták. Odaléptem a kirakathoz, ahol a Móricz Zsigmond Művelődési Ház őszi-téli programja volt plakátozva. Ének, zene, táncegyüttest, színjátszást, társas-táncot, zeneiskolát, sütés-főzés tanfolyamot, rajz pályázatot, mesedélutánt ígért. “Na majd meglátjuk” motoszkált bennem is, mikor beléptem a kultúrházba.
Az előcsarnokban ping-pongozó fiatalok zsívalya fogadott, népzenei hangfoszlányokkal. A zene felé indulva Mészáros Feri Bácsi mellém szegődött s együtt néztük, hogy a hideg kultúrteremben lányok, s fiúk sárréti tájakról hozott táncokat tanultak Ugor István művészeti előadótól. Láttotaktól felvillanyozva az igazgatói szoba felé indultunk. Teremből kilépve köhingettünk, amit a terem porától csiklandozott torkunk okozott. U. Nagy István igazgató mondotta is, hogy a nagy por miatt nem látogatják a bálakat sem. Az irodában Hacsni Zoltán vezetőt transzponálás közben zavartam a bemutatkozással.
A Gül Baba dalait veszi mélyebbre, alkalmazkodva a szereplők hangterjedelméhez, majd Török Lajos bácsi volt népművelési ügyvezető szorított velem kezet, amira később nagyon büszke voltam, hiszen Borzák József jászapáti fafaragót megdöntő 19 mm-es hegedű készítőjét üdvözölhettem benne. A pontosan érkező szereplőket a táncpróba elhúzódás miatt csak háromnegyed 8-kor láthatjuk a jelzett színfalú színpadon, amit még megelőz a 10 tagú zenekar nyitánya. Klacsni Zoltán vezényeli a 2-3 kilométerről bejáró falusi dolgozókat, – népzenészeket, – akiknek munkáját lelkesedés és jól hangszerelt összhang dicséri.
A szereplőkről
A nyitány után helyet kapnak a színjátszók. Kabátban végzett alakítások sok helyen nem engednek teret az átélésnek, mit sajnos az énekesek hangja sem old fel. Gábor diák szép, tiszta színpadi beszédét több átéléssel és erővel alkalmazza. Leila bájos játéka siker lesz, mert a meleg terem oldani fogja a néhol fázos merevséget. Gül Baba a kitűnő játékát nyugodtabb tempójú beszéddel hozza. Ali Baba unszimpátiát költő arcjátékához több erőt adjon hanggal. Mujkó a cigányos beszéd elsajátítása után remek alakítást fog elérni. Bíró több ármánykodást adjon játékához. A Zulfikár és a cigányasszony alakítása kiemelkedő, átéléssel és lendülettel teli. A szolgák szerepükben kerüljék a néhol erőltetett pózokat s a finálékban segítsék énekkel a dallamot jól hozzó zenekart.
A látott munka összeségében sikert ígérő. Jó lenne, ha Ugor István a dicséretre méltó fegyelem megteremtése mellett az egyes alakításokat személyes bemutatással is segítené. U. Nagy István pedig szerettesse meg még jobban Sárrét központjával a kultúrházat. A megismert emberek akarata, lelkes munkája választ ad a kedves ismeretlen bácsiknak, hogy él és élni fog Sárréten a kultúra! Vigyázó szemünk Sárrétre irányítjuk s a párt, tanácsszervek összefogásával az elkövetkező barátsági hónap és a 40 éves Tanácsköztársasági ünnepség-sorozat fényes bizonyíték lesz erre, hogy íme itt a kultúra rügyfakadása!…
Gazsy Endre megyei szakreferens

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 28. (1959.02.02)

Minisztertanács határozatával mi is egyetértünk
Földművesszövetkezeti gazdagyűlések a termelés és termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről a szeghalmi járásban
A párt politikai bizottságának, valamint a Minisztertanács határozatának értelmében a szeghalmi járás földművesszövetkezetei összehívják a falu dolgozó parasztjait egy-egy estére gazdagyűlésre, ahol kötetlen formában beszélik meg a község adottságai szerint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről hozott minisztertanácsi határozatot. A helyes megszervezés, a parasztság személyszerinti meghívása, a földművesszövetkezeti aktívák ez alkalommal történt elbeszélgetései felkeltik a parasztság érdeklődését a gazdagyűlés iránt. Szeghalmon is, Füzesgyarmaton is mozgalmasak, tanulságosak, látogatottak ezek a gazdagyűlések. Lázár Lajos, a járási központ agronómusa a minisztertanácsi határozat ismertetése után alig győzött a feltett kérdésekre válaszolni. Füzesgyarmaton a községi kultúrotthonban közel 300 tsz- és egyéni gazda jött össze. A beszélgetés ideje alatt is folyton nyílt az ajtó, benépesedett a terem.
Komoly vita alakult ki annál a résznél, ahol a határozat a műtrágya felhasználást tárgyalja.
Csétai Imre középparaszt, meg Hegyesi János egyéni gazda közt arról folyt a beszéd, hogy János bácsi egy parcellán kipróbálta a műtrágyát, de az bizony annyit sem hozott, mint ott, ahol semmit sem szórt el.
Csak jobb a nagyparcella…
-No ho – vetette közbe Csétai Imre -, én láttam, amikor a termelőszövetkezetnél a műtrágyához istállótrágyát is alkalmaztak. Ez így helyes, a műtrágya egyedül nem sokat ér, meg aztán hogy milyen műtrágyát használsz, az a talaj adottságától is függ. Igen helyesen mondja azt a határozat, hogy fokozni kell a műtrágya használatát. Erről én magam is meggyőződtem.
A szakember döntötte el kettőjük között a vitát Megnyugodott János bácsi, helyeselte is a párthatározatot, csak azt kérte, hogy nyújtsanak módot ahhoz hogy az egyéniek területeit is vizsgálják meg abban a talajlaboratóriumban, ne csak a tsz-ek területét, ö is többet akar termelni, mert nem ellensége magának.
-Tudom én, hogy előnyösebb ez, ha nem olyan mint a magamfajta kisparcellákon, hanem egy termelőszövetkezet több száz holdas területén végzik el ezt a talajvizsgálatot, de mit lehessen tudni, lehet, hogy már a jövő esztendőben az én pár holdam is, meg akik itt vagyunk azoké is, velünk együtt bemegy a közösbe. Gondolkodtunk már mi ezen, aztán meg is érik majd a gyümölcs. Egyezik az elmondottakkal Nyíri Lajos gazda is.
-Olvastam a minisztertanácsi határozatot, de meg előttünk a példa is Gyarmaton, minden agitációnál jobban beszél az Aranykalász meg a Vörös Csillag Tsz eredménye.
Elmondja, hogy mennyire helyesli ő is a fokozottabb műtrágyafelhasználást.
Kisekével nem lehet áttörni
-De egy tanácsot kérnék: – mondja egyszerű szóval. A földemen a termőtalaj alatt mintegy másfél ásónyomra egy olyan réteg van, ami a vizet nem ereszti át. Több helyen van ez így nálunk. Sok kárunk volt már emiatt, de kisekével nem tudjuk áttörni ezt a réteget, mit tegyünk?
Az egyik tsz-tag máris kész a válasszal. Az Aranykalász Tsz sok-sok holdas táblában végeztette el az altalajlazítást. Ez nagyüzemileg sokkal egyszerűbb, sokkal gazdaságosabb, mint egy-egy holdas kisparcellákon, ahol azok a nagyobb gépek még megfordulni is alig tudnak. Olyan gyönyörűen átengedik ezek a területek ma már a vizet a növényzet gyökeréhez és mélyebbre, hogy minekünk nem kell félni, mint régebben a belvíztől. Tegyük össze a kisparcellákat a mi nagytábláinkkal, meglátják mennyivel könnyebb…
Egyhangú a vélemény a hallgatóság részéről: az altalajlazítóval való feltörés is a többtermelést, szolgálja. Ezzel is segíthetik a többtermelést. Természetesen az a célszerű, kifizető, legésszerűbb megoldás, ha az altalajlazító gépek nagy területen végzik el ezt a munkát. Államunk a jövőben ezen a téren is lényegesebb segítséget fog nyújtani a tsz-eknek, mint eddig, így helyes ez.
Mi drágán termelünk…
Szeghalmon a Községi Tanácsház nagytermében éppen piaci napon tartanak előadást a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Több mint 300-an szoronganak a nagyteremben. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről, a vegyszeres gyomirtásról beszél a védőállomás agronómusa. Mindenben egyetértenek a párthatározattal. Drágán termelünk és nem megfelelő minőségben, mondja Tóth János. Ezen változtatnunk kell nekünk is. Helyeselném, ha az egyénileg dolgozó parasztok területén is lehetne vegyszeres gyomirtást alkalmazni. Sokat segítene a népgazdaságon is, meg rajtunk is. Igen ám, csakhogy a vegyszeres permetezőgépek a kis területeken nem tudnak megfelelően működni, igen költséges az üzemeltetésük, ezért a nagytáblákon végzett vegyszeres gyomirtás a kifizetődő.
Egyedüli helyes útra…
Ambruzs Gyula meg is jegyzi, egyedüli járható út a nagyüzemi gazdálkodás. Én nem sokáig teketóriázok, mert azok az előnyök, amiket a termelőszövetkezetek élveznek, és azok a terméseredmények, amelyeket mi produkálunk, meggyőzhettek bennünket a határozat helyességéről.
Késő estébe nyúlt mind a két helyen a gazdagyűlés, beszélgettek, vitatkoztak, értékes tapasztalatokat szereztek, és nagy lépéssel jutottak közelebb a nagyüzemi gazdálkodáshoz a gazdagyűléseken megjelent egyénileg dolgozó parasztok.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 26. (1959.01.31)

Termelőszövetkezetek látogatását tervezik
A szeghalmi járási végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a járás termelőszövetkezetek mozgalmának továbbfejlesztését vitatták meg. A vita alkalmával Sándor Jenő vb-tag elmondta, hogy a termelőszövetkezetek sokkal nagyobb eredményt értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az 1959-es terv szerint több termelőszövetkezetben konyhakertészetet állítanak be.
A füzesgyarmati Aranykalász Tsz ebben az évben annyi silókukoricát vet, hogy a szarvasmarhák takarmányozása ezzel megoldódik.
Az értekezleten elhatározták, hogy ebben az évben Vésztő és füzesgyarmati termelőszövetkezetek látogatását szervezik meg, ahova több egyénileg dolgozó parasztot is meghívnak.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 24. (1959.01.29)

Első félévi munkaterv
A szeghalmi járási Vöröskeresztes Szervezet az elmúlt napokban tárgyalta meg az 1959. I. félévi munkatervét. A terv szerint az első félévben a kongresszus tiszteletére még újabb három alapszervezetet alakítanak. Így például Kertészszigeten is. Ezenkívül a járásban öt egészségvédelemre kész, két házi beteg ápolási tanfolyamot, és négy kismamák iskoláját szervezik meg. Ezenkívül elhatározták, hogy elbeszélgetnek a fiatalokkal, és ötven új véradót szerveznek be.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 22. (1959.01.27)

ÚTTÖRŐ BOLTOT NYITOTTAK
Szeghalmon az I. számú általános iskola nevelői és úttörői a közelmúltban úttörőboltot nyitottak. A boltban a szükséges tanszereken kívül kiflit is árulnak, amiből már az első nap 150-et adtak el. Az iskola nevelői úgy döntöttek, hogy a nyereségből nyári tábort létesítenek, ahol az úttörők egy hétig üdülnek.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 22. (1959.01.27)

Tíz millió forintos építkezés
(tudósítónktól)
A szeghalmi járási tanács végrehajtóbizottsága a legutóbbi ülésen a termelőszövetkezetek őszimunkáiról, a zárszámadás előkészítéséről, valamint a tervkészítésről tárgyalt.
Szöllősi Gábor, a mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, hogy a szeghalmi járás 23 mezőgazdasági termelőszövetkezete a kedvezőtlen időjárás okozta gyenge eredmények után is nagy lendülettel fogott hozzá as őszi munkákhoz.
A termelőszövetkezetéknek összesen 18.410 hold földje van, melyből 1,606 holdat istállótrágyával, a többit műtrágyával szórtak le.
A talajjavításra is sok gondot fordítanak. A betervezett 2,336 hold helyett 3,198 hold területet javítottak meg.
Áruértékesítési tervet, illetve mutatószámot 12 termelőszövetkezet kapott a járás területén, melyet teljesítettek.
A zárszámadások után a tervkészítést kezdték meg. Az új terv szerint fejlesztik az állatállományokat és 1959. évi építési tervük 10 millió forint értékű.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta
Skip to content