Békés Megyei Népújság 4. évf. 156. (1959.07.05)

Névadó ünnepély a szeghalmi I. számú iskolában

A szeghalmi I. számú iskola tanulói a tanévzárás alkalmával, a bizonyítványok kiosztásakor megtartották az iskola névadó ünnepségét is.
Miklósvári László iskolaigazgató tanévzáró beszédében közölte az úttörők kérését, hogy az 1945-ben egy németországi internáló táborban hősi halált halt Vígh Matild szeghalmi ifjú kommunista emlékére iskolájukat „Vígh Matid” Általános Iskolának nevezzék el.
A névadó ünnepségen a mártírhalált halt lány idős szülei is jelen volták. A 76 éves apa könnyezve mesélte el az úttörőknek és tanulóknak leánya küzdelmes életét, aki az akkori illegális kommunista pártban harcolt a munkások jobb életéért. Soós Aladárné nevelő is részletesen beszélt a volt szeghalmi mártírleány életéről.
Az úttörők és diákok nagy figyelemmel kísérték a beszámolót és elmondották, hogy méltók lesznek Vigh Matild nehéz, küzdelmes életéhez.
Az ünnepség után az idős szülők, valamint a r c, tanács és az iskola képviselői koszorút helyeztek el az iskola falán levő emléktáblára.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 155. (1959.07.04)

Fejlesztik a szeghalmi Cipész Ktsz-t

Két részlege van a Szeghalmi Cipész Ktsz-nek. Egyik a javítóműhely, és tőle egy utcahossz távolságban van a másik, ott készülnek a kereskedelem részére a cipők.

E szövetkezetben is a gépesítés a fejlődés iránya. Megrendeltek egy úgynevezett egalizáló gépet, amely a talpbőrt a megfelelő vastagságúra vágja. Most ezt a munkát kézzel csinálják, a bőrt reszelik. Igy sok hulladék keletkezik, úgyhogy az egalizáló, gép az anyagtakarékosság szempontjából is előnyös lesz.

Két évvel ezelőtt vásároltak egy csiszológépet, amely minden nagyobb szövetkezetben használatos már. Itt azonban csak most kezdenek vele dolgozni, mert átalakították. A gép beállítása igen nagy jelentőségű a szövetkezet életében, mert így több cipőt készíthetnek. Három részmunkát képes elvégezni: a talp és a sarok formáját adja meg, és fényesít. A talp fazonját jelenleg kézzel vágját, ami körülbelül 40 percet vesz igénybe. A csiszológépen három perc szükséges a részmunka elvégzéséhez.

— Körülbelül 400 párral tudjuk majd emelni a termelést negyedévenként, — mondja K. Nagy Ferenc, a ktsz elnöke.

A szövetkezet készítményei Pesten kívül Békéscsabán és a megye más városaiban, községében kerülnek forgalomba.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 153. (1959.07.02)

SZEGHALMI DÓZSA – SARKADI KINIZSI 8:3 (1:1)

Szeghalom, 300 néző, vezette Gyarmati.

Szeghalom: Deák — Bakos, Vígh II. Halász — Hajdú, Vígh I. — Csiga, Jákó, Papp, Rigó, Tóth.

Sarkad: Kovács — Hangyál, Juhász, Burázs — Szabó I, Szabó II. — Mózes IV., Kiss, Tóth, Puskás, Mózes III.

Nagy lendülettel kezdett mindkét csapat. A kapukat gyakran veszélyeztették a villámgyors támadások. A védelem mindkét oldalon jól megállta a helyét, A 36. percben Puskás ügyes csellel átjátszotta a védelmet, és gólt lőtt. Ez a hazai együttest nem törte le. és Tóth révén egyenliteni tudott. Az első féidöben több gól nem esett.

A második félidőben a vendégcsapat teljesen letört és záporeső módjára hullottak a gólok a kapujukba. Ők közben csak két góllal szépítettek a nagy vereségen. A hazai együttes szép játékával érta el a nagy eredményt. A játékvezetőhármas kifogástalanul vezette a mérkőzést. Szeghalom ezzel bebizonyította, hogy a tavaszi idényre jól felkészült, s kitartó munkájának jó helyezés lett az eredménye.

Góllövők: Rigó (4), Papp (2). Tóth (2), illetve Puskás, Kiss, Mózes.

Jók: a mezőny legjobbja: Hajdú, kitartó és szép játékáért az egész hazai csapat dicséretet érdemel, illetve Hangyál, Juhász, Mózes.

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 152. (1959.07.01)

ADATOK

a szeghalmi járás kultúréletéből

A múltban hivalkodóan emlegetett magyar „kultúrfölény” hazug, hamis jelszó volt, s lényegében az imperialista célokat, valamint a valóságban meglevővő kulturális elimaradottságot leplezte.

Ezt mutatja az 1932-es statisztika: a járás lakossága 40 033 volt, amelyből 9440 felnőtt nem tudott írni-olvasni. Tehát a lakosság 23,5 százaléka analfabéta volt. Községenként is ez volt a helyzet. Vésztőn például 10 287 lakosból 2233, Füzesgyarmaton pedig 11 353 lakosból 3050 volt analfabéta.

Felsőfokú iskolákba igen kevés munkás-paraszt származású tanuló jutott el. Búcsúról 1945 előtt egyetlen egy sem végzett még középiskolát sem, nemhogy felső iskolát a Horthy rendszer alatt.

A felszabadulás után a kommunista párt kezdettől fogva harcolt a dolgozók kulturális felemelkedéséért. Az iskolák államosítása, a kötelező VIII. osztály elvégzésének bevezetése, a felsőbb iskolákban tanulók összetételének megváltoztatása igen nagy eredmény.

A gimnáziumban 1958/59-es évben 350 tanuló tanult, melyből munkás 114, paraszt 136 így a tanulók 71.4 százaléka munkás-paraszt származású. Ma járásunkban tíz általános iskolában 6543 gyermek tanul, s nem beszélhetünk mar arról, hogy valaki ne végezné el az általános iskola kötelező osztályait.

Járásunkban két diákotthon van, ahol 160 tanuló kap teljes ellátást, 79 százalékuk munkás-paraszt származású. Kilenc napközi otthonos óvodánk van, melyben 582 óvodást étkeztetnek és tanítanak. (A múltban csupán négy óvoda volt.) Van 6 iskolai napközi otthon, ahol 240 gyermek étkezik és tanuk Óvodáinkban, általános iskoláinkban ma 278 nevelő dolgozik. 1932-ben csupán 93 volt.

Jelenleg járásunkban 11 úttörő csapat működik, melyben 960 úttörő és 956 kisdobos van, akiknek nevelését 56 úttörővezető végzi.

1957 március 21-én megalakult a KISZ, az egységes Kommunista Ifjúsági Szövetség. Járásunkban jelenleg 23 KISZ alapszervezet működik, melyben 650 kommunista ifi dolgozik.

A felszabadulás előtt a járás területén kultúrotthon nem is volt: jelenleg három van, és 21 öntevékeny kultúrcsoport működik.

Van 15 könyvtárunk (járási, önálló letéti és fiók), melyben 12 815 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Egyébként az olvasók száma: 1738. Hat mozink működik (4 normál is 2 keskeny). Vésztőn például 441, Szeghalmon pedig 435 előadást tartanak évente, mintegy 115-120 ezer látogatóval.

Nagy eredményt értünk el a rádióelőfizetők számának növelésében is. Vésztőn 1300, Szeghalmon 1150 (+535 vezetékes) Bucsán 420 (1945 előtt 7 volt). Füzesgyarmaton 1030 (+527 vezetékes) rádióelőfizető van.

A kulturális felemelkedést igazolja az újságok előfizetőinek száma is. A Népszabadság, Népújság, Szabad Föld előfizetőinek száma összesen 4715. A múltban nem is volt számottevő újságelőfizetés.

Mindezek a tények fényesen igazolják, hogy pártunk és kormányunk helyes kultúrpolitikájának járásunk területén is egyre nagyobb az eredménye.

Borbíró György

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta

Békés Megyei Népújság 4. évf. 152. (1959.07.01)

Tanácskozott a Békés megyei képviselőcsoport

Tanácskozásra ültek össze tegnap, június 30-án délelőtt Békés megye képviselői, hogy megbeszéljék a községfejlesztés eddigi eredményeit és a további feladatokat, különös tekintettel az újonnan alakult termelőszövetkezeti községekre.

A tanácskozáson a képviselőkön kívül meghívott vendégek is részt vett, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke, valamint több községi tanácselnök és vb titkár.

Nagy Károly elvtárs megnyitó szavaiban a megbeszélés jelentőségéről és céljáról beszélt, majd megnyitotta a vitát Csepregi Pál megyei tanácselnökhelyettes beszámolója felett. A beszámoló a községfejlesztési eredményekről, valamint az 1959. évi községfejlesztési terv első negyedévi teljesítéséről szólt. E szerint — többek között — míg 1958 hasonló időszakában nyolc milliót, addig 1959 első negyedében több mint 16 milliót fordítottak a községek fejlesztésére. Ez az évi terv 25,6 százalékának felel meg. Ezen belül számos új létesítménnyel gazdagodtak megyénk községei. Az eredmények ellenére azonban a községfejlesztési tervek teljesítésében kiesés mutatkozik, különösen az újonnan alakult termelőszövetkezeti községekben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében ugyanis a községfejlesztési hozzájárulásból a lakosság nagy része kiesett. Időszerűvé vált tehát az olyan kérdés megbeszélése, hogy vajon a termelőszövetkezetek és a tsz – tagság hogyan vállaljon részt a községfejlesztési hozzájárulásból, hiszen a létesítményeiket egyaránt veszik igénybe.

A vitában felszólalók tolmácsolták a tanácsülések és a vizsgálatok alapján kialakult véleményeket.

Általános tapasztalat az, hogy csaknem minden községben és termelőszövetkezetben olyan vélemény alakult ki, hogy a termelőszövetkezetek is anyagi kötelezettséget vállaljanak a községek fejlesztésében.

Bányái Mihály elvtárs Szeghalomról javasolta, hogy a termelőszövetkezetek a felosztható jövedelem két százalékát fizessék községfejlesztési alapra. Mint mondotta, ezt már részletesen megbeszélték a tanácsülésen és a termelőszövetkezetek egyhangúlag vállalták e kötelezettség teljesítését.

Horváth elvtársnő, országgyűlési képviselő három községben végzett vizsgálat tapasztalatairól számolt be. Elmondotta, hogy Endrődön, Dévaványán, Ecsegfalván a vélemények megegyeznek abban, hogy a tsz-tagág is fizessen községfejlesztési hozzájárulást.

A hozzászólók közül többen felvetették: megbeszélések, tanácsülések és közgyűlések alkalmával felmerült, hogy a bérből és fizetésből élők, valamint az állami gazdaságok dolgozói miért nem fizetnek községfejlesztési hozzájárulást. Kiss Máté elvtárs Muronyból például javasolta, hogy az állami gazdaságok a meglévő földterület alapján fizessenek községfejlesztési hozzájárulást.

A Minisztertanács küldötte Gacsályi Béla elvtárs részben válaszolt a felmerült problémákra, s többek között tájékoztatta a jelenlevőket, a bérből és fizetésből élő dolgozókra vonatkozó rendeletről, mely szerint a községfejlesztési hozzájárulás fizetése alól mentesítve vannak. Ugyanakkor javasolta, hogy a Hazafias Népfront és a tanácsok közösen szervezzék meg egy-egy nagyobb létesítmény építésénél a bérből és fizetésből élő dolgozók anyagi hozzájárulását. Ez elől az eddigi tapasztalatok alapján nem zárkóztak el a dolgozók, sőt számos példa bizonyítja megyénkben is ennek eredményéi.

Gacsályi elvtárs többek között javasolta a helyi erőforrások jobb felhasználását, valamint felkutatását.

Papp Sándor elvtárs Dombegyházáról elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlésein a tagság maga ajánlotta fel a társadalmi és anyagi segítséget. Több mint 150 ezer forint értékű társadalmi munkál és 8000 – 8000 forintot ajánlottak fel a művelődési otthon építésére.

A hozzászólások különösen sokat foglalkoztak a társadalmi munka jó megszervezésének fontosságával. Szobek András elvtárs képviselő többek között a tanácskozás elvi és politikai jelentőségéről beszélt. Javaslatokat tett, a felmerült problémák gyakorlati megvalósítására is. A tanácskozás végül hat pontból álló határozati javaslatot fogadott el a feladatok végrehajtásával kapcsolatban, melyet a Minisztertanács elé terjesztenek.

Kasnyik Judit

Szerző: nmvkadmin | Közzétéve: , telt el a közzététel óta
Skip to content